Prokopp Margit: Esztergomi családok 2. A Prokopp család története - Városunk, múltunk 5. (Esztergom, 2018)
ifj. dr. Prokopp Gyula
Néhány hétig Gyusziéknál maradt, majd egy asztmás rohamban meghalt. A harcok végeztével a menekültek közül volt aki elindult korábban elhagyott otthonába, de volt olyan család is, akik Erdélyből menekülve csak a Dunántúlig jutottak el. Tovább már nem tudtak menni, és a román Erdélybe már nem óhajtottak visszamenni. Egy ilyen család, Pap Ádám feleségével és három gyerekével, így került a Prokopp házba. A házakban lévő kertekben mindenki zöldséget ültetett, sőt ahol lehetett, ott csirkét is tartottak. De sok háznál disznóhizlalás is kezdődött. Ezt a mező- gazdálkodást Mariannák is elkezdték a kis kertjükben, sőt később a szigeten lévő kertben is, mely a Brenner rokonságé volt, és melyet a háború után senki sem gondozott. Gyuszi ezután megkezdte munkáját a népbíróság tanácsában. A népbíróság feladata volt a háború során elkövetett háborús bűnök és népellenes bűnök ügyében való igazságszolgáltatás. Akik valóban háborús bűnöket követtek el, azok többnyire nyugatra menekültek. így az ilyen gyanúval letartóztatott személyek között sok olyan is volt, akik valójában nem követtek el ilyen bűncselekményt. A Gyuszi vezette tanács által először tárgyalt néhány ügyben is ez volt megállapítható, ezért ezekben felmentő ítéletet hozott. Ezt néhány politikai párt kifogásolta, ezért a július 24-i tárgyalása során a népügyész a Gyuszi vezette tanács által tárgyalt valamennyi ügyre vonatkozóan mellőzé- si kérelmet terjesztett elő. Gyuszi ezt jegyzőkönyvbe vetette, és az ügyet felterjesztette a Népbíróságok Országos Tanácsához, illetve jelentette az Igazságügyi 129
