Prokopp Margit: Esztergomi családok 2. A Prokopp család története - Városunk, múltunk 5. (Esztergom, 2018)

ifj. dr. Prokopp Gyula

kb. 10 méterre a háztól északra is és délre is hullott egy-egy bomba. Sőt az ostrom során egyik éjszaka közvetlenül a házra is esett egy gyújtóbomba. Ezt szerencsére Gyuszi észrevette, és a padláson előkészített homok segítségével Marianna! együtt sikerült eloltaniuk a tüzet. A padlást természetesen még a bombázások előtt ki kellett üríteni, ami hála Istennek meg is történt, így nem szenvedtek túl nagy anyagi kárt. Ezzel megmenekült a ház is, meg az a láda is, amiben liszt volt elrejtve a padláson. Ez a liszt biztosította még néhány hónapig, hogy legyen miből kenyeret sütni. Ugyanis az ostrom alatt szinte semmiféle élelmiszert, így lisztet sem lehetett kapni. A pék csak az otthon megdagasztott kenyeret tudta megsütni.

Amikor a front már teljesen a város közelébe került, akkor az orosz aknák záporoztak a városra. A kertbe is csapódott egy akna, szerencsére senki sem volt ott. Közvetlenül az ostrom előtt Gyuszi leszedte a még ép üvegablakokat, és a már régóta nem használt zsalugátereket és spalétákat tette fel. így sikerült az üvegablakok jó részét megmenteni. De ezután már csak egy-két védettebb szobában lehetett valameny- nyire meleget csinálni. Mindenki ezekben zsúfolódott össze, illetve légiriadó vagy közvetlenül az ostrom alkalmával a pincében. A kis pincében volt néhány ágy és matrac, valamint nagyon sok ülőalkalmatosság is, hogy mindenki, aki akkor ott lakott, elférjen, és legalább ülni tudjon. És bizony volt olyan nap, illetve éjszaka, mikor legfeljebb annyi időre tudott valaki feljönni, hogy megnézze, hogy a ház első fele áll-e még. A kislányok a pincében a gyertyalángból kicsapódó korommal rajzoltak a falra. Próbálták elütni az időt.

124