Prokopp Margit: Esztergomi családok 2. A Prokopp család története - Városunk, múltunk 5. (Esztergom, 2018)

ifj. dr. Prokopp Gyula

Gyuszi élvezte, hogy végre nyugodtan élhet kis családja körében, és egyúttal édesanyja közelében.

Mariann számára a budapesti élet után először furcsának és idegennek tűntek a kisvárosi szokások, de a szerető esztergomi rokonság körében ezen túl tudta tenni magát. Még az anyósa főzési és más háztartási tanácsait is képes volt „türelmesen" végighallgatni. De a főzés vonatkozásában inkább saját édesanyja vas megyei szokásait alkalmazta, mint a Brennerek osztrákos szokásait. A kor szokásának megfelelően a háztartási munka egy részének elvégzésére a fiatal Prokopp család is háztartási alkalmazottat tartott, egy fiatal lányt, akivel Mariann együtt végezte a munkákat. Később, mikor a lány már megismerte a házi szokásokat, akkor egyes munkákat már teljesen rá lehetett bízni, ezeket önállóan el tudta végezni. Az alkalmazottak a környékbeli falvakból jött fiatal lányok voltak, akik ilyen munkával keresték meg a stafírung- ra valót. Ezek a lányok még évekkel később is belátogattak a családhoz, mikor Esztergomban jártak.

A fiatalok az 1938-as karácsonyt a Brenner család egy részével együtt már a felújított lakásban ünnepelték. A visszaemlékezések szerint a kétéves kis Istvánka megállt a karácsonyfa előtt és „tátva maradt a szája", úgy bámult a fára, a gyertyákra és a csillagszórókra, a kezével pedig meg akarta fogni a csillagszórókból hulló szikrákat. Majd észrevette az ajándék hintalovat, erre megtört a csend, és elkiáltotta magát: „ló". A karácsonyfa ezer kincsét apránként fedezte fel. Karácsony után pedig megtapasztalhatta a téli hideget és a havat.

112