Osvai László - Szendrei Róbert: Esztergomi családok - Városunk, múltunk 4. (Esztergom, 2017)

Dr. Osvai László: A Kamenszky család

is szintúgy mint ezek? nem mérkezhetik é mindenható nyelve amazokévai"?

„[...] orvos Eldödeinket tisztelhetjük mi 's tanulhatunk tőlük a' nélkül hogy Görögök, Deákok, vagy Hollandok legyünk, azaz: a' nélkül hogy Magyarok megszűnjünk lenni

Napjainkban is vitatkozunk az alábbi kérdéseken: „[...] minden orvos tisztjére 's hivatalára nézve a'legvalódibb értelemben világ' polgára. Azonban lehet é Cosmopolita ez értelemben a' Hazafiság' szent tiszte' sérültével? S minekutána Mátyus, Rácz, Bene, Kovács, a' Debreczeni füvészek 's t. i. nekünk e pályán jeget, 's magoknak hazafi borostyánt törtek, nem szüklelküség é így gondolkodni? Csak az valódi hazai Tudós, ki tudományát 's isméreteit nemzete' nyelvén örökíti meg, 's a' miveit Külföldnek 's Világnak koronként fejledezö előmeneteléhez magasítja!"

192 év után is érdekes olvasmány!

Sokáig úgy tudtuk - Szállási Árpád kutatásai alapján hogy ez volt az első magyar nyelvű orvosi disszertáció. Azonban Réti Endre 1974-ben egy korábbi értekezést talált 1822-ből, melyet Terhes Sámuel doktorjelölt írt az újszülöttek szemgyulladásáról. Igaz, ez csak felében magyar nyelvű, a további részeket latinul írta a szerző, aki Tokajban lett gyógyító. 1823-ban Kozarics György - később Békés megye főállatorvosa lett - a veszettségről írt magyar nyelvű értekezést.7

7Dörnyei Sándor: „Magyarul írtam, mert magyar létemre azt tenni kötelességem volt." A magyar nyelv az orvosdoktori értekezésekben 1822-1848. Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat, 2011. 2. sz. 185-191. p.

48