Osvai László - Szendrei Róbert: Esztergomi családok - Városunk, múltunk 4. (Esztergom, 2017)

Dr. Osvai László: A Pfalcz család

Az első, cölöpökön álló hidat még a törökök építették 1585-ben. Esztergom elfoglalása után a császáriak ezt lerombolták. Ezt követően pontonhíd létesült, mely az 1683-as párkányi csatában pusztult el. 1762-től ún. repülőhíd tartotta a kapcsolatot a két város között. A végleges megoldást jelentő vasszerkezetű híd megépítése előtt újra fahíd állt a Dunán. Ennek a megépítését Pfalcz Ferenc vállalta el. Természetesen nem az ismeretlenség homályából tűnt fel, hisz nevéhez fűződik több kanonoki ház és templom építésében való részvétel. A Kis-Dunán vízimalmot is létesített. A Párkányt Esztergommal összekötő fahíd megépítését ezért is merte elvállalni. Ezt a hidat 1851. május 29-én adták át a forgalomnak. Építése 32.000 forintba került. „A középső szakasz 37 hajóból állott, a hajókba beépített keményfa bakon feküdt a híd padlója.,ri

A 19. század végére azonban már nem felelt meg a megnövekedett igényeknek, és a pozsonyi és a komáromi vashíd építése után Esztergom és Párkány között került sor a Mária Valéria híd átadására 1895. szeptember 28-án. A Pfalcz Ferenc által épített hajó- hidat 44 év után bontották el.

Pfalcz Ferenc életének részleteiről nem sokat tudunk. 1813-ban született. Tudjuk, hogy Lőrinc nevű testvérének három gyermeke is volt: Kálmán, Ödön és Mariska. Ők később Erdélybe költöztek, Lőrinc nevét pedig fia, József vitte tovább. 1888. január 25-én hunyt

‘Prokopp Gyula: Az esztergomi Duna-híd. Építés-építészet- tudomány, 1982. 1-2. sz. 258-259. p.

195