Osvai László - Szendrei Róbert: Esztergomi családok - Városunk, múltunk 4. (Esztergom, 2017)

Dr. Osvai László: A Palkovics család

idézek - ebből került néhány sor a bevezetőben említett emlékpad hátoldalára:

„Gyönyörködni a lenyugvó napban Felkeresem magányos padom,

Távol itt a kisvárosi zajtól Újra derül fáradt homlokom.

[...]

Tekintetem vissza száll a földre,

S gond üli meg újra homlokom...

Szemben ott a Duna túlsó partján Fájón int a régi otthonom!"28

Palkovics László 1905-ben kötött házasságot Mattyasovszky Margittal (1882-1945 ), aki a huszonnyolc együtt eltöltött év során három gyermekkel ajándékozta meg férjét: Klára (1906-1992), Pál (1907-1973) és Lívia (1911-2000).

Palkovics Lászlóhoz kegyes volt a sors. 1933. március 19-én, vasárnap este családja körében hirtelen lett rosszul és szinte azonnal meghalt.

A Vármegyeháza közgyűlési termében ravatalozták fel. Nagy részvét mellett, óriási tömeg kísérte utolsó útjára a szentgyörgymezői temetőbe.

A mai esztergomiak közül, akik megállnak és leülnek Palkovics László emlékpadjánál, már csak kevesen tudják felidézni emlékét.

Palkovics Pál (1907-1973)

26 éves volt Palkovics Pál, amikor édesapja, az utolsó esztergomi alispán, Palkovics László meghalt.

28Esztergom és Vidéke, 2002. március 5. 5. p.

184