Osvai László - Szendrei Róbert: Esztergomi családok - Városunk, múltunk 4. (Esztergom, 2017)

Dr. Osvai László: A Palkovics család

fiú levelét a szüleikhez, melyet legtöbbször így kezdtek: „Édes, kedves Jó Papikám és Mamikám!"

Büszke lehetett az apa, amikor például gróf Apponyi Albert elismerő levélben gratulált neki, fiának az Edward walesi herceg előtt kiharcolt lovas győzelméhez.

A sors késői ajándékaként Palkovics Károlynak 61 évesen egy újabb gyermeke született, aki az első, korán elhunyt bátyja emlékére a László nevet kapta.

Palkovics Károly András hosszú, tartalmas életet élt meg. Halálát nem akut betegség, hanem gégerák okozta 81 éves korában. 1897. február 17-én hunyt el családja körében, másnap temették Szent- györgymezőn.

Palkovics Károly András nem lett hűtlen 48/49 eszméihez. Végakaratának megfelelően az esztergomi Honvédtemetőben nyert végső nyugalmat.

Az Esztergom és Vidékében hosszú írásban búcsúztak tőle.

,,[...]Nagy időket élt, nagy napok s nagy események tanúja, mozgató eleme volt s azok örömeiből, fájdalmából küzdelmeiből busásan kivitte a maga részét. Mikor a nyolc évtized terhe alatt sem roskadozó vállal még nemrég itt járt közöttünk, fiatalok, öregek egyaránt tisztelettel tekintettünk fel inpozáns, rokonszenves, daliás alakjára s most mélységes fájdalommal tölti el szivünket az a fekete, reménytelen gondolat, hogy többé nem látjuk őt közöttünk. [...]"24

24Palkovics Károly f- Esztergom és Vidéke, 1897. febr. 18. 1. p.

179