Osvai László - Szendrei Róbert: Esztergomi családok - Városunk, múltunk 4. (Esztergom, 2017)

Dr. Osvai László: A Feichtinger család

lehetősen elhanyagolt külsejű épület Feichtinger Sándor emlékét is őrzi!

De hagyjuk el az esztergomi Széchenyi teret és induljunk el a képzeletbeli sétánkon a Deák Ferenc utcába. Álljunk meg a 2. számú épület előtt, mely 1853- ban épült Hild József tervei alapján a városi reáliskola céljára. A kivitelezési munkák építésze Prokopp János volt, aki a tervezés fázisában is aktívan részt vett. 1854-ben adták át az épületet. Ennek az iskolának volt 1873-tól igazgatója Feichtinger Sándor. Kinevezése után rögtön nekilátott az iskola fejlesztésének. Pifkó Anna így ír erről egy dolgozatában:

„Azonnal nekilátott annak, hogy az iskolát négyosztályossá bővítse. A költségeket ehhez is közadakozásból teremtették meg. Elsősorban az iskolába járó tanulók szülei adakoztak, s mellettük Feichtinger Sándor ismerőseit és barátait nyerte meg a bővítés ügyének. Közöttük számos egyházi személyt találunk: Zalka János győri püspököt, aki esztergomi kanonok volt, vagy Jekkelfalusi Vince székesfehérvári püspököt, aki az 1820-as években esztergomi káplán volt.

A Feichtinger által megnyert adakozók egyike volt Luczenbacher Pál főrendiházi tag, királyi tanácsos, aki szülei révén kötődött a városhoz, édesanyja Einczinger Terézia, édesapja János fakereskedő és hajótulajdonos volt.

A rokoni kapcsolatokat is felhasználva Tolleé Gyula főkáptalani számvevő, nánai kasznár (felesége Feichtinger Adél) is hozzájárult a reáliskola négyosztályúvá való bővítéséhez.

Feichtingernek arra is gondja volt, hogy folyamatosan bővítse az iskola szemléltető eszközeit, gazdagítsa a reáliskola múzeumát. Az ő közbenjárására került az 1880/81-es tanévben Simor János ajándékaként az intézménybe GrundI Ignác növénygyűjteménye, amely

16