Osvai László - Szendrei Róbert: Esztergomi családok - Városunk, múltunk 4. (Esztergom, 2017)

Dr. Osvai László: A Palkovics család

(1840. május 19-én avatták doktorrá), önéletrajzi írásában így ír erről:

„[...] Dr. Palkovics Károly városi főorvos, [...] velem szorosabb barátságba lépett, engem felkeresett, sőt néha alkalmat is adott clienseinél némely operatiók véghezvitelére. Jól esett a fiatalembernek az öreg collega részéről való szívélyes közeledés, és én e szívességet hasonló szívességgel és előzékenységgel viszonoztam. Felőle mindig tisztelettel beszéltem és haláláig ezen baráti érzelmet irányában megtartottam.

[...] Ajánlatára apósához is többször meg voltam híva whist partira, perecre és sörre. [...] Apósa igen jeles ember, külföldi volt, ki az osztrák cs. kir. ármádiában szolgálván mint generalis nyugdíjazva Esztergomban élt. Csak franciául és németül beszélt. Neve Chaudeleau (1843 novemb 14-én, hat hétig tartó typhusban [...] 77éves korában halt meg), felesége mívelt éltes finom nő, szül. báró Noir Monte volt."

A Palkovics ház mindennapjaiba is bepillantást enged Feichtinger:

„Dr. Palkovicsnak rossz szokása volt vastag tréfáival vendégeit és családját [...] zavarba ejteni [...] nem lehetett visszatartani a nevetést, mert az öreg doctornak nagyon jó svádája volt és élénken tudta előadni [...] szellemi röppentyűit. ”17

A jó szakmai kapcsolat egyik bizonyítéka, hogy két hónappal az első magyarországi éternarkózis után, melyet a fővárosban Balassa professzor végzett el (1847. január), Palkovics Károly házában Feichtinger

17Feichtinger Sándor doktor önéletírása. Piliscsaba, 2005, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 51-52. p.

168