Osvai László - Szendrei Róbert: Esztergomi családok - Városunk, múltunk 4. (Esztergom, 2017)

Dr. Osvai László: A Palkovics család

cse kellett ahhoz, hogy egyáltalán ő is túlélje az endé- miát. A hivatalos összesítő adatok az országban 536 517 betegről és 237 641 halottról számoltak be.12

Érdekes epidemiológiai adatok állnak rendelkezésre a járvány helyi vonatkozásairól, mely szerint Esztergomban volt a legalacsonyabb a halálozás: 1831. július 22. és szeptember 23. között az 1448 beteg közül 1289 felépült, míg Komáromban mind a 692 beteg meghalt (?!).

A város vezetése a járvány múltával áttekintette a helyi egészségügy helyzetét. 1835. október 10-én a korábbi helyéről (ma Kossuth L. utca 62.) a Terézia út és Simor János utca sarkán álló épületbe költöztette át a szegények házát.

Az új épületben Palkovics Károly Sándor javaslatára egy kórház alapjait rakták le;

„Legtisztább négy szobák találtatnak az érintett kórházban, ahová különféle betegek bevétethetnek, mert minden ház, és minden céh bizonyosan inkább fizetne ide, mintsem a Budai Irgalmas Barátokhoz. "13

1839-ben egy kápolna

radalom és szabadság

harcban Esztergom 61 éves főorvosa már tevőlegesen nem vett részt. Annál nagyobb szerephez jutott fia, a

12Kiss László: Látták, hogy jön? Védekezési kísérletek az első magyarországi kolerajárvány idején. In Történeti demográfiai évkönyv, Budapest, 2005, KSH NKI, 79-92. p.

13Osvai László: Az esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902. Esztergom, 2000, Pulmo-Dent Bt., 12-13. p.

építésével területileg is elkülönítették a sze gényházat a kórháztól

Az 1848/49-es for

165