Osvai László - Szendrei Róbert: Esztergomi családok - Városunk, múltunk 4. (Esztergom, 2017)
Dr. Osvai László: A Niedermann család
Főképp gyermekeknél és elmebetegeknél, akik kedvéért felvonultatta az akkori teljes terápiás arzenált. A tébolydái kezelésben Pinel szelleme után főleg a brit Conolly »non restraint system« elvét, tehát a korlátozások megszüntetését igyekezett érvényesíteni, amit pl. a porosz szigorhoz szokott német pszichiátria csak nehezen és megkésve vett át. Az intézet börtönszerű jellegének megszüntetése, a munkaterápia bevezetése már 1868-ban reformprogramja volt, pont amikor a lipótmezei Országos Tébolyda épült, ahová egy év múlva ő is kinevezést nyert. Az intézet igazgatója Schnirch Emil főorvos lett, az új szellemet azonban a két második ember, Bolyó Károly és Niedermann Gyula képviselte. Az Orvosi Hetilap ban már »az elmebetegek kényszer nélküli kezeléséről« számolt be, jelesül »mindenekelőtt kimeríthetetlen türelmesség kell, hogy ez vezérelje az orvost és ápoló személyzetet a betegek irányában, átérezve, hogy mindez, amit a beteg abnormis elmeállapotban cselekszik, kóros agyának folyamánya, tehát felelőssé nem tehető érte.« A dühöngőknek elkülönítő szoba kell, per os gyógyszerek közül a chloralhydrat oldata, injekcióban a »szunyái« a leghatásosabb. A Hetilap törvényszéki orvostani mellékletében az elmebetegek szimulálását és disszimulálását tárgyalja, amelynek jelentősége büntetőjogi szempontból felmérhetetlen. Közben megválasztották a hazai Statisztikai Tanács tagjává, a közgazdasági miniszter által szervezett statisztikai tanfolyamon Tormay Károly főorvossal együtt adták elő az egészségügyi statisztikát, amely 1869-ben könyv alakban is megjelent. Mint egykori Schwartzer-tanítvány, a jogi karon Niedermann Gyula adta elő a törvényszéki orvostant. Magántanárrá is e fakultáson habilitálták. Amikor 1884-ben Schnirch Emil elhunyt, az intézet vezetését a 45 éves magántanár vette át. Amint az egyik kései méltatója említi: »Niedermann Gyula nevéhez fü153
