Osvai László - Szendrei Róbert: Esztergomi családok - Városunk, múltunk 4. (Esztergom, 2017)

Dr. Osvai László: A Niedermann család

Az újjászerveződő kórházzal egyidőben sok felelős döntéshozó érezte, hogy szükséges lenne kialakítani Esztergomban is a kisdedóvók rendszerét.

»1837. február 24-én Krakovitzer Ferenc városi polgármester Heliser József tanácsos és több választott polgár jelenlétében elhatározták, hogy „Ami pedig Ő Nagysága által felálléttatni kívánt óvó Intézetet illeti, ez a' Szegények Háza épülettyébe hátul, hol most az Istáló vagyon, elkészülhet [...] szükséges eszközöknek bévásárlására, s az intézet elrendelésére Fő Tisztelendő AI Esperes s Plébános Argauer Máté Úr magát meg ajánlván, reménylhető, hogy a' tczél elérettetne." (Esztergom város tanácsának jegyzőkönyve. 1837.

81.1.)«5

A következő évben az Esztergomot sújtó Dunai árvíz elmosta az intézményt és nem is sikerült azonnal újjáépíteni. Feichtinger Sándor tevékenységének köszönhetően lehetett a későbbiekben újraéleszteni a kisdedóvó szükségességének gondolatát.

Mi, esztergomiak hányszor álltunk már a Belvárosi temető kis kápolnája előtt búcsúztatva szeretteinket. Ilyen alkalmakkor természetesen nem tűnik fel a kápolna jobb oldalán a homlokfal, mely Argauer Máténak, Esztergom egykori plébánosának állít emléket. A vörösmárványban ma már nehezen olvashatóak a latin nyelvű sorok:

5Ortutay András: Az esztergomi óvodaügy és az első esztergomi óvoda története. Tatabánya, 1988, Komárom Megyei Pedagógiai Intézet, 2. p.

142