Osvai László - Szendrei Róbert: Esztergomi családok - Városunk, múltunk 4. (Esztergom, 2017)
Dr. Osvai László: A Niedermann család
Ezt követően az útja Esztergomba hozta. A török kiűzése után a 18. század második felében Esztergomban nagyarányú építkezések indultak, szükség volt tehát az értő, építő kezekre. A fiatal osztrák kőműves 1760 táján érkezett a városba, és nem vándorolt tovább. Megtalálta a számítását a szakmájában és a magánéletben is. Megismerkedett ugyanis egy tehetős özvegyasz- szonnyal és 1763. augusztus 21-én feleségül vette. Meglehetősen bonyolult módon „sokgyermekes családapa" lett. Felesége, Meckler József özvegye ugyanis ebbe a házasságba hozta néhai férje első házasságából származó négy gyermekét és saját édes gyermekeit, Bélát és Margitot is. A bonyolult családi helyzetet házassági szerződéssel rendezte Niedermann János. Felesége - Terézia - gyermekeit készpénzzel elégítette ki, ugyanakkor ő átadta számára házát és szőlőit. A házassági szerződésben az is szerepel, hogy a menyasszonyt 300 rénes forint jegyajándék illeti meg. Ez jelentős összeg volt akkoriban. Niedermann János 1764-ben polgárjogot nyert Esztergomban. A már említett forrásból idézem a jegyzőkönyv egy részletét: „[...] Niederman János személyesen élénkbe járulván, alázatosan megkért bennünket, hogy őt szabad és királyi városunk többi közpolgárai közé felvegyük, azokhoz hozzá számlálják és beiktassuk. Ezen kérelmet meghallgatván, azt helyesnek találván, s miután késznek nyilatkozott, hogy a város összes terheit a többi polgárokhoz hasonlólag, minden időben viselni fogja (s miután a polgári esküt letette és a szokásos díjat lefizette) őt felveendőnek és beiktatandónak ítéltük. " 140
