Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XI.
91 Bottyán előnyös hadállásában harczot ajánla Pálffy- nak, de ez óvatos volt, nem meré az ütközetet elfogadni, megluizódott az igen erős győri vár ágyúi alatt. Főkép arra ügyelt, hogy Bottyán a Rábán át ne kelhessen: azonban a révet Török István jól tartá, Bottyán pedig magával vitt tábori hajókból hidakat kezde veretni. Átköltözésének láttára, Pálffy sebesen Sárvár felé vonult. Alighogy a bán tova indula : a győri várból Boty- tyánhoz, nehányad magával egy Wolf art Ádám nevű vitéz labanez lovas főtiszt szökött ki1), a kit az öreg tábornok gyakorlott rendes katona voltáért annyira megkedvelte, hogy saját lovas ezredének alezredesévé tévé, ezredesi ranggal. Wolfart (kuruczosan: Bolfort) később jó szolgálatokat tőn a kuruczoknak, mígnem 1709-ben elfogatván2), 1710. elején Heister Győrött fejét véteté3). Pálffynak Sárvár felé czafolását4) részben azon körülmény is eszközlé: hogy Csáky, Ebeczky, Balogh Ádám és a többiek Bottyán parancsára sietve közelegtek Kőszeg felől, hogy a fősereggel a Rába mellett ismét egyesüljenek, és a bán két tűz közé szóródni nem akart. Az egyesülés végbemene, s Bottyán nehány lovas ezredet küldvén Pálffy után, maga a többi hadakkal a Fértő felé nyomult, s Kapuvárt szállotta meg. Ezen hajdanában nevezetes erősséget a Kis-Rába két ága folyta körül, s nagy árkai voltak0). *) *) L. Bottyán saját levelét Károlyihoz. 2) Eszterházy Antal tábori könyve. 3) Kolinovics; a Ritterféle krónika; Fesslcr. 4) Czafolni ma már csak gázolni, tiporni (péld. vetést) jelentésében él, azonban hajdan azt is tette: retirálni, visszahúzódni. Őseink leginkább ily értelemben használák. (L. alább Rákóczi levelét 1708-ból.) 5) Fényes: „Magyarország Geogr. Szótára.“