Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

VII.

57

Mint mondók, Brenner ezrede későn érkezett. Boty- tyánvárának erődítései ugyanis nem állhaták soká a nagy ágyuk tüzét; a mellvédeket Grlöckelsberg rostává lövette, lehetetlen volt a gyalogságnak magát tovább tartania1). Bottyán azért június 23-kán este felé jelentéktelen kárral kivonúlt sánczából a balpartra, s a hidat maga után fel- gyújtatta2). Kivonulása előtt várát is felégette volt3), s igy az ellenség csak romokat talála.

Rákóczi tudósítja Károlyit ugyan Hatvan mellől június 23-káról: „Dunántúl való sánczot a Dunán való híddal együtt elvesztettük, noha hadainkban alig esett valami csorbulás“4). Brenner árulásáért lefejeztetett.

Grlöckelsberg elégeté a hídnak még megmaradt hajóit5), hasztalanúl lövette a solti sánczot, s azzal Földvárt újból élelmezvén, visszament Budára.

Rákóczi irja Ócsárol június 29-kéről Károlyinak: „Az német felül egyéb új híreink nincsenek, hanem hogy az solti sánczot is a Duna szigetjéből kezdette lőni, bombázni, de azon operátióját félben szakasztván, recedált“6).

Az imsódi sánczot a melyben a sebesült Bottyán feküdt a gyalogsággal: nem meré megpróbálni.

A siker, melyet Glöckelsberg aratott: Eszterházy Dániel korai, indokolatlan átköltözésének tulajdonítandó, mivel túl az egyetlen lovas ezrednél több nem maradt, s úgy látszik gyalogság sem sok, miután Rákóczi épen gyalog ezredet (a Brenner német regimentjét) akart volt segítségül küldeni. S igy bár a hibát Eszterházy követte el: megsebesülését Bottyán mégis saját túlbuzgóx) Rákóczi emlékiratai.

2) Kolinovics. Wagner.

3) Rákóczi emlékiratai.

4) Károlyi-levéltár.

5) Rákóczi emlékiratai.

6) Károlyi-levéltár.