Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
Pótlékul
503 magokat az Tekintetes Nemzetes és Vitézlő Generális Bottyán János uramnál ö kegyelménél, kit itt Újvár táján e napokban fel is találhatnak; van is már e végett ő kegyelmének az Méltóságos Fejedelemtől pénze és i nstruct i ój a.í! Nevezetes, hogy noha Bercsényi a fő-tábornagy maga is egy helyütt vala ekkor Bottyánnal: a ráczokat mégis nem magához, hanem ez utóbbihoz rendeli, mint vezénylő - tábornokhoz, a kit Rákóczi különösen megbízott a ráczság ügyében. Bercsényi e pátensének eredetije Szent-Endre város levéltárában létezik, másolatát Réső-Ensel Sándor ur szivességónek köszönöm. E pátensre Bottyán nyilt-levele kővetkezők, melyet a 45-ik lapon érintettünk; egész terjedelmében így hangzik: „Én Bottyán János, Méltóságos Erdélyi Fejedelem Felső-Vadászi Rákóczi Ferencz Kegyelmes Urunk 0 Nagyságának Isten által Magyar Haza mellett fegyvert fogott Magyar és Rácz hadainak egyik Generálissá, és Tábori Generális- Fő-Strázsamestere. Adom tudtára mindeneknek a kiknek illik, ezen Pátens-Levelemnek rendiben. Minthogy nemcsak édes Hazánk fiai, sőt Országunk ellenségi is igazságos fegyverkezésünknek okát megértették bőségessen: arra való nézve Méltóságos Fejedelem Urunk természet szerént véle származott kegyelmessógébül nemcsak az elpártolt hazánk- lakosinak és fiainak, hanem inkább az egész Dunántúl és innend lévő Rácz Nemzetnek — valakik tudniillik ennekutánna Hadaink ellen való fegyverkezéstől megszűnnek — az kiadatott Pátenseiben Grátiát hirdetni mindazoknak kegyelmessen méltóztatott; minekokáért kérem, és parancsolatom s tisztem, hivatalom szerént intem is: hogy ezen O Fejedelemsége utol szór nyújtott Kegyelmes Grátiáját minden móddal befogadni igyekezzenek, valakik ekkoráig Országunktól való hűségének elpártolásában bolyongottak. Kihezképest megirt Rácz Nemzetnek adtam olly teljességes hatalmat: valakik jövendőben szegény Hazánk hajdani dicsösségével és szabadságával élni akarnak, — elkezdett köz- igynek elöbbmozdítása mellett fegyvert fogván, és érdemes tiszteket magok közül választván, mentül felessebben Kegyelmes Fejedelem Urunk hűségére, Rácz hadainknak számát szaporítsák, mellyeknek, mint más Országunk s szegény Nemzetünk szabadsága mellett fáradozó vitézinknek, hórul hóra való fizetések fogyatkozás nélkül meg fog járni, — az melly fizetés kezemnél is készen vagyon. Az kik pediglen helységekben gazdálkodások után élni akarnak: jószágokban, házokban, városokban, falukban bizvást visszaszállhassanak és majorkodhassanak, — megengedtetett; parancsolván serio minden rendbeli Méltóságos Fejedelem Urunk odaérkezendő híveinek s vitézinek: senki említett akár- melly helységben lakozó Rácz Nemzetet se házában, se utazásában akármelly névvel nevezendő javaiban háborgatni, vagy inkább megkárosítani, súlyos, elkerülhetetlen büntetés alatt, ne merészelje. Másképpen cselekedvén; élete fogy el érette. Praesentibus perlectis exhibenti restitutis. Datum ex Castris ad Földvár positis. Die 15. X-bris, Anno Millesimo Septingentesimo Quarto. Generális Bottyán János ni. p.“ (L. S.)