Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XLIV.
479 XLIV. Ejtszaka a tábornokhoz futár érkezek a tisza-d una- közi pusztaságokon hagyott Sőtér Tamástól: hogy a vég- ó'rvidéki, szerémségi, bácskai és marosmellyéki ráczság összeverődött, s Kecskemét, Körös, Czegléd, Jáisz-Berény, szóval az ecrész alföld felrablásához készül. Es e ráczok oly sereggel vannak, hogy ö nem lészen képes egyetlen ezredével ellenök állani, sőt derék hadtestnek is elegendő dol- ffot adnak. Azért siessen alá minélelébb maga Méltósá- gos Generális uram 0 Nagysága a hadakkal, — mert különben oda vész az alföld. A ki tudja, mily irtóztató kegyetlenkedéseket s dú- lást, égetést miveiének a ráczok 1707-ben Kecskeméten, az ártatlan lakosok százait minden kigondolható kínos halálnemekkel végezvén ki; s a ki tudja, mily bennsőleg szerété Bottyán a népet: azonnal tisztában leend a felől, mit cselekedett e hírre. A mondott indokokhoz még az is, hogy az említett városok védelme ő neki mint tisza- dunaközi vezénylő-tábornoknak vala gondjaira bizva. Nem nézheté tehát tétlenül a jó magyar föld veszedelmét : még azon éjjel indulót veretett. Tábora fölkere- kedék, s ott hagyá a versáli sánczokat. Bottyán mind- azáltal ostromzároló seregeket állított ez erődítések alá, hogy míg majd visszatérve folytathatná a munkát: addig is legyenek szemmel-tartva a benntlévők. Ezzel megindula a fenyegetett alföld segélyére. A császáriak nem tőnek kísérletet üldözésére; örültek, hogy nagy veszteségüket kipihenhetve nyugton maradhatnak, örültek hogy ily reménytelenül megszabadulnak a vén oroszlántól. Csakhogy a vén oroszlán ekkor már haldokló oroszlán vala ......... Nehány nap alatt aláérkezvén Selymecz mellől a Zagyva síkjára: lovasságát azonnal leküldötte a Bácska-
