Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XLII.
464 által1). Egyébiránt a kuruczok még 1703-ban elfoglalták volt, s rabtartó - helyűi használák. Az 1707-ben Csobáncz alatt elesett Kreuz generális is itt raboskodék azelőtt nehány évet2). Most Pálffy némely labancz hajdúknak egészen a kuruczokéhoz hasonló egyenruhát készíttetvén, e hajdúk Korponáról kurucz képében kiin- dulának, tíz kötözött németet kisérve; azt mondák: ezeket úgy fogák el, s rabságra viszik Csábrágba. Itt vala többek között Mérey Mihály szegszárdi apát, Rákóczinak tántoríthatlan híve, kemény magyar ember, s Kovács János, a várkapitány, 40—50 főből álló őrséggel. Mikor amaz álkuruczok — egy-két század — a várba kéred- zének, hogy a rab-németeket átadják: ők semmi roszat nem gyanítva, bővebb vizsgálat nélkül bébocsáták. Ezek pedig, a hogy bernit valának, a németek köteleit feloldozván , lefegyverzék a meglepett őrséget, elfogák Mérey éket, és a várat ekkép, nyílt ellenséghez nem igen illő ravaszsággal hatalmukba ejtek. Lássuk erről a pozsonyi Naplót: Áug. 17. „Azt mondják, hogyha ma nem is, holnap behozzák Mérey Mihály szexárdi apátur és esztergomi kanonok urat, az kit mind úgy hirdették ez napokban, hogy Csábrágbúl hozták ki.“ Aug. 18. „Az nyomtatott hírekben3) az van, hogy Mérey Mihály szexárdi apáturt Kovács Jánossal Csábrágbúl hozták ki, és mind az kettőt tömlöczben tartják; kiváltképpen Méreyre igen nagy harag van, hogy azt mondotta volna, hogy kár, hogy az Úristen lelket adott *) *) A várkapu fölé Koháry e büszke feliratot vésette volt: „Dat Deus cui vult. Comes Stephanus Koháry.“ Ezt Bercsényi letöröltetvén, helyére véseté : „Accepit ubi vult, Comes Nicolaus Bercsényi.“ ■) L. Zweig selymeczi bányatiszt naplóját. 3) A bécsi hírlapokat érti.
