Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
V.
38 ostrommal megvennie1). Erre a vár lövetéséhez fogott, de elébb felszólító Bottyánt a békés átadásra. Ez „expertus Dux“ létére tudta ugyan, bogy maga fekvő betegen, s társaitól segéd nélkül hagyatva, sőt segítséget a dolgok állásában nem is remélhetve — mert a kuruczok már egész a Morva vizéig nyomulának elő — sokáig nem tarthatja a régies várat azzal a maroknyi ijedt néppel, mindazáltal tagadólag válaszolt. Meg akart a katonai becsületnek felelni. Rákóczi főtábornoka tehát elkezdé töretni a porlatag falakat. Két napi kölcsönös lövöldözés múltán Bottyán jelt fuvatott, mire az ágyúk elhallgattak, és ő hirnököt küldött ki Bercsényihez. Talán most már oda Ígérte a várat? Korántsem! Megüzené Bercsényinek, hogy ő, Bottyán, kapott sebében betegen fekszik, s hogy erejének visszanyerésére valami jóféle erősítő tokaji borocskát kellene az orvos tanácsa szerént innia; ebben a hitvány odúban pedig holmi lőrénél egyéb nem találkozik, — nagy szívesen venné tehát ő excellentiájától, ha vagy egy akó jó bort bekiildene számára; körülötte bizonyára akad efféle. Aztán megint folytathatják a lövetést. Bercsényi mosolyoghatott a kedélyes üzenetre; és mert Bottyánt úgy szólván gyermeksége óta jól ismeré, mivel atyja az öreg Bercsényi Miklós (dunáninneni részek és az Újvár elleni végek kapitánya) alatt vitézkedett volt hajdanában, s udvarában gyakran megfordula: örömmel teljesíté öreg barátja kérését. Beküldött neki a kért egy akó helyett egy hordóval, „úgy hogy az köznémet is igyék belőle“ 2). Es ezeket nem sokat kelle biztatni, — bizony megcselekvék. *) Lásd ugyan e napról írt eredeti levelét Károlyi Sándorhoz, a gr. Károlyiak levéltárában. 2) Bercsényi levele Károlyihoz 1703. nov. 25-ike éjjeléről Zólyom alól. (Gr. Károlyi-levéltár.)
