Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XXXIX.
431 Heister mindgyárt Körmendről rettenetesen fennhéjázó és tűzzel, vassal, kardrahányatással fenyegető pátenseket bocsáta ki a lakosokra, hogy hódoljanak be, máskülönben életök elvesz, vagyonuk prédára kél '). A harcz után egyesült Nehm 5000 ráczával, s most már több mint 10,000-nyi seregével Sárvárhoz szállá. Eszterházy Nehmnek Heisterrel egyesülése után sem tett le egyelőre Horvátországba betörési tervéről, mert Bercsényihez Sümegről július 1-jéről szóló említett levelében úgy ir e felől, hogy ő maga négy könnyű lovas és egy gyalog ezerrel indúl oda, a többi hadat itt hagyja az ellenségre vigyázni. Horvátország szélén, „a gyalogságot a passusokra rendelvén, a lovassággal excursiót tétetek; szintén most jó módom esik az irruptióra: mivel Generál Nehem is Regedénél lévén az hadakkal, conjun- gálta magát Heisterrel Sárvárnál, az horvátság is fölötte disgustatus, mivel mintegy erővel adigáltatott a fölkelésre, s úgy mondják, álgyukot is reájok forgatta Generál Nehem, nem akarván parancsolatinak engedelmeskedni.“ Mindazáltal Antal úr úgy látszik, még ezen napon letőn egyelőre a horvátországi betörésről; mivel a Balogh- dandár igen lassan gyülekezvén újra össze: tartott attól, hogy nagyon kevés hadat hagyhatand az ellenség előtt, a mit ha Heister megsejdít, és általjő a Rábán: nagy zűrzavar keletkezhetik. A földnépe úgyis meg volt már rémülve, riadva, s a nemesség között is nem egy ingado- zék. Megindúlt tehát Eszterházy Sümegből, s egész táborával még az nap Heister elé, Sárvárnak átellenében Nemes-Dömölkhöz szállá, közel a Rábához, és sűrűén ’) Tábori könyv. Labancz Napló. Kolinovics. Továbbá magának a Körmendnél 1709. június 26-kán kelt pátensnek egy eredeti példánya, Szopori Nagy Imre úr gyűjteményében.
