Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
IV.
35 Rákóczi Ocskay veszedelmének hírére Bercsényi Miklóst jelentékeny hadakkal, és Károlyi Sándort saját és Deák Ferencz, Váradi János Deák, Szőcs János és Borbély Balázs ezereivel azonnal a hűségöket már felajánlott bányavárosok oltalmára indítá. Bercsényi Ocskay László, Ebeczky Imre és Réthey Ferencz csapatait is magához vonta, s november 12-ikén Losoncznál egyesült Károlyival. A királyiak nov. 6-ikán Báthnál, nov. 11-ikén Zólyomnál táborozának, gyarapodván Eszterházy Antal ezredessel. Ekkép ekkoron Forgács, Eszterházy, és Bottyán: későbben mind a hárman kurucz tábornokok együtt harczoltanak Rákócziék ellen. Mint királyi főtisztek ugyanis, parancsolatok ellen nem cselekedhettek, habár talán kedvetlenül teljesítek is ezen katonai köteles- J ségöket. Schlick a német lovassággal nov. 15-ikén átment Beszterczebányára. Bercsényi pedig Károlyival még az nap este váratlanul Zólyom előtt termett a fűrészi szoroson és Detván át, s túlnyomó erejével megüté az épen indulófélben lévő királyiakat. Ezek a harczot elfogadták, de csakhamar visszanyomatának. Bottyán , bár ekkor már a 60 éven túljárt, az ütközet folyamában felette neki heviile; talán ifjúkori kalandos tettei merültek föl emlékezetében, s csillapodni nem tudó vére újabb merényre ösztönzé; ezért, s hogy a megriadt népbe új lelket öntsön: a harcz füzében párharczra liítta — Ocskayt. „Memorabilem fecit hanc pugnam certamen singulare (másutt „monomachia“) incomparabilium heroum: e regiis Bottliyanus, e .Rakoczianis Ocskaius, ambo globis impenetrabiles“ mondja Kolinovics, a kinél e viadal („Epitome Historiae Belli Rakocziani“ s más munkáiban is) részletesen le van írva. Ocskay László, a kuruczok leghíresebb személyes bajvívója, a kit a morvái és ausztriai népek úgy hittak 3*
