Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XXXV.
— 382 inkább az eránt miként disponáljon ő Excellentiája: az ellenséges conjuncturák addig véghez is mennek. Hanem mind azon collectált hajdúságot jó rendben vévén és csoportra vervén — siettesse ide rándulását; Isten liirivel mit vihetünk: végben vigyünk, mert periculum in mór a. Az vizek áradási egy órában szűnnek, másikában újulnak. — Dunántúliak Csíkvárt dicséretessen visszavették, harminczig való német rabot életben megtartván, többit feláldozták. Ezzel ajánlom kegyelmed jó akaratjában tovább is magamat, és midőn közelítését s annyival inkább érkezését hovaliamarébb várnám, maradok Kaptim Szécsény dje 12. Apr. 1709. Méltóságos Eiam-Uramnak kötelessel! szolgáló apja Bottyán János m. k.“ „P. S. Az Istenért kérőm Nagyságodat: siessen ide éjjel-nappal jönni, mert periculum in mora. Kérőm Nagyságodat, csak postai alkalmatossággal jöjjön Nagyságod maga, ne haddal, mert semminémő provisió sincsen (lovasság részére). Ha lehetséges lészen, vagy másfélezer hajdút az javában parancsoljon jönni, és három taraczkot.“ Valóban a dolgok ezen állásában Bottyánnak főleg O V o gyalogságra és ágyukra volt legnagyobb szüksége, mert csak kevés lovassági ágyúja vala, az is mind lövőszerszámok nélkül nem hagyható helyen : a védállomásokon. Károlyi Bottyánnak ezen levele következtében rögtön felrándult Szécsénybe, hogy a hadi teendőkről tanácskozzanak. Azután visszamene a Mátra alá, Bottyán számára hajdúságot, taraczkokat küldendő. Mikor ezek már indulóban voltak: Bottyán elejökbe ment, hogy jövete-