Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XXXIII.
367 olykor Szeredig, Mocsonokig, Nyitráig barangolának *). De a vizek az ellenségnél szorosabban körülzárák az erősséget. „Az ellenség — válaszolja Berthóthy István Újvárból mart. 20-ka táján, Károlyinak Nagy-Károlyból mart. 12-kén költ levelére — mindaddig nem tágította az Ga- ram mellyékét, valameddig az csatai hidat el nem rontotta. Az Zsitvára is hidat csináltattam vala; azt is felégették és öszvevagdalták; a ki nagyobb, az rettenetes jegek s árvizek miatt az Nyitrán való hidunknak is az közepit egészlen elvitte, még az hidlábokat is kimosta. — Már most Nyitrán megszaporodott az lovas német, Lukácsi2) nevíí falut is megszállotta. Csak nehezen járhat az katona kinn; hacsak Isten nem gátolja: bloque- álni fog bizonyossan az ellenség bennünket. Együnnen is, másunnan is apródonkint szállíttatom be az élést: de a hol kevés vagyon, keveset hozhatni. Excellentiád elmenetele után valahol talált minden vermeket felszedett az ellenség, és az egész falukat (a Vág és a Garam között) semmissé tette. Midőn az jég meggyengült: visszamentek Esztergomban; azomban az vizek megáradván: sem ide bé nem jöhetnek (a váron kivlili kuruczok), sem innen ki nem mehetünk. Újra szükséges lészen az élésnek admaturatiója, de nehezen hiszem, hogy meglehessen, mert az mely német hadak Trencsény és Nyitra vármegyékben oda-fel voltak, igen szivárognak Nyitra táján lévő falukra, és így, ha megfelesednek: nehezen hozzák bé az élést.“ Bottyán élés-bevitelre a vizek nagyságának daczára is tőn kisérletet Zsámboki által, mart. 24-kén; 160 zsák lisztet válogatott jó lovasok paripáira kötöztetvén, ezeket *) Berthóthy levele. 2) Ma: Luka.
