Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
III.
30 Imé ismét egy szép vonás jelleméből. Három ezer forint akkor időben oly összeg vala, melyen három négy falut lehete venni; oly jelentékeny adomány, hogy érette a nyitrai kegyesrendüek Bottyán lelki üdvéért e mái napiglan minden isten-áldotta napon misét szolgáltatnak.] És mégis azon férfiúról, a ki ily nagyszerű áldozatot hozott volt a nevelés és tudomány oltárára, az ifjúság képeztetésére: némely kuruczgyűlölő író nem átalld azt Írni, hogy barbár vala*). Iskoláit félbeszakítani kényteleníttetvén, s életét táborban, fegyverzörej közt töltvén: lehet hogy modorában katonás, tán némely udvari emberek szemében nyers is volt, de hogy a tudományokat szerette — legjobban tanúsítja a fentebbi szép áldozat. Bottyán nem soká élvezé nyugalomidejét. Kitört a spanyol örökösödési háború, és az 1701-ik év elején ezredével ő is a Rajna mellé rendeltetett. Kár, hogy a francziák ellen viselt hadi tettei részleteikben eddigelé nem ismeretesek, annyit azonban mind Kolinovics 2), mind némely más történetírók följegyzének, hogy vitézségét, vezéri ügyességét ott is kitüntette. A török által már rettegve ismert liirét, nevét, most a nyűgöt távol országaiban, a francziák előtt is ismeretessé tévé. Míg Bottyán sok ezer magyarral együtt a hazától távol harczola: itthonn nagy dolgoknak magvai indúltak erjedésnek. A török nyomás alól valahára felszabadúlt nemzetre még súlyosabb iga nehezűle. A sok alkotmánysértés egymást éré, különféle törvénytelen új adónemekkel, katonaállítással stb. terlieltetett a nép, s mindezt az idegen katonaság zsarolásai épen tűrhetetlenné tevék. Az ország forrongani kezdett; kivált a magokat x) Wagner: Hist. Jos. I. 2) Commentarii, föl. lat. 389.
