Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XXXI.

338

embert vett meg az hideg, specificálván : hányán holtak meg közűlök, s hánynak lába, orra, füle fagyott el. “

„Jan. 24. Kelaróczi ember gyiitt, sok szekeret talált elő idegyüvet, az mellyeket forspontnak hajtottak azok alá az németek alá az kik Árvában és Liptóban voltak; hogy kigyünnek onnand.“

Rákóczi és a császár biztosai ez idő tájt értekezének a fegyverszünetről, melyet naplóiró igen óhajt, s róla a legcsekélyebb hirt is följegyzi. 25-kén egyebek közt így ir erről: „ Ollyan szó is van, hogy Heister impedi- álni kivánja az armistítiumot, és az fiát is azért küldte Bécsben, s hogy ma Leopoldban száll (Heister); de ez még nem bizonyos; adja Isten: legyen hazugság!“

„Jan. 27. Heister csütörtökön ment Tavarnokra; igaz fog lenni, hogy impediálni kivánja az armistítiumot, — talám azért hozza az ördög:!“

Jan. 28. Heister Pozsonyba érkezik. 29. „Heister elmene Bécs felé póstán; az vármegyéket oly szépen alleválta, hogy megént több portiót vetett mindenikére.“ Alább ismét, ugyan e napon : „Heister felől ma oly- lyat mondottak, hogyha másért nem is, de az bányavárosokon lévő németekre nézve akarja ő is, hogy legyen meg az armistítium, mert nem volnának a nélkül se békével, se nem élhetnének.“

Ezzel térjünk vissza tábornokainkhoz.

Károlyinak gyalogságát az erdélyi szorosokon: a Karikán, Zsibónál, s a Körösvölgyén Sebesvár körül kelle hagynia, Bagossy Pál brigadéros alatt, az erdélyi, és a sar- kadi sánczban az aradi németre vigyázás végett; de sebesen is akarván feljönni: hajdúságot ez okból sem hozhata; továbbá lovasságából is három ezred : a báró Palocsay Györgyé, Boné Endréé, s Domahidy Lászlóé Nagy-Várad köriilzárolását folytatandó, helytt maradt; e szerént maga csak hat regimenttel jöliete: saját, Kárándy Mihály, Pikó