Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XXIX.

314

Es Bottyán ez ügyesen felállított védvonalát nemcsakhogy egész a jövő évi nyári hadjáratok megnyíltáig hiven meg hirta tartani: sőt még Újvárt is többször megsegítő, az ellenség blopuádáján harczolva bevitt élelmi - szállítmányokkal; s ráért e czélra Szécsényben, Ságon, Balassa- Gyarmaton fölállított hadi magtáraiban tetemes mennyiségű gabonát egybebalmoztatni, több ezer darab vágómarhát összeszerezni és a várba behajtatni; az Xpolyra, Garamra uj hidakat építtetni, stb. stb. Szóval, fáradhatlan buzgalmat, tevékenységet fejt vala ki e nehéz napokban, midőn annyi mások fő-lebajtva csüggedének, avvagy mint a siralomházban lévő ember, a kétségbeesés erőtetett víg- ságába temeték bríjokat.

Miután Bottyán 1708. november közepén e védrend- szerét megalkotta: míg parancsára némely csapatja! í)i- vény és Végles felől Zólyomig, Beszterczebányáig felka- landozának, hogy az ellenség figyelmét arra vonják: ő maga velők egyidejűleg — november végnapjaiban ■— Selymecz visszafoglalására tőn a postírungokból összevont hadakkal kísérletet. Hevesen megtámadtatá a Windschacht melletti sánczokat; azonban hajdúsága kevés lévén, s az ellenséget erősebbnek találván mint hitte volna: meg visz- szatére védhelyeibe, de azért a bányavárosokat sűrű portyázásai által folyvást fenyegeté.

A frankfurti „Theatrum Europaeum“ írja, az említett budetini várfeladás elbeszélése után: „. . . . Uargegen Hessen sich die Rebellen bev Chemnitz und Xeu-Sohl stark sehen, setzten auch an der erst gedachtem Orte bey dem so genannten Windschacht heftig an, jedoch wurden sie bald darauf mit Verlust zurückgetrieben.“

E veszteség nagyon csekély lehetett, különben, ismervén a „Theatrum Europ.“ modorát, bizonyára ott állana előtte a „mit grossen“ vagy legalább is „ziemlichen