Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XXIX.

312

A kuruczoknak a Garamon Csatánál állóhidjok volt, hídfősánczokkal erősítve, melyek egész Bényig húzódnak. Még ma is láthatók. Ezen át közlekedtek Újvárral. Hogy a közlekedés biztosítva legyen: Bottyán legvitézebb két dandárnokát: Ebeczkyt és Balogh Istvánt helyezé el ez- redeikkel Újvár és Csata közé: Jászfalu, Kürt, Csviz, Eíír, Olyved, Bény, Kéménd és Zseliz falvakba; ezek aztán jó csapataikkal folyvást portyázának a mocsonoki, sély- lyei, nyitrai, és az Újvárt körülrajongó németekkel, olykor egész Tapolcsányig felhatolván. Ha segélyre volt szükségök: Bottyán a csatai hid felől succurrált; e hid vala visszavonulási utjok is. De Bottyánnak, hogy a Garam-vonalt Szent-Benedektől 'a Dunáig hatalmában tartsa: vissza kelle foglalnia a Heister által megvett Lévát. S ez, a hely gyönge volta miatt, nem járt nagyobb nehézséggel, s még novemberben megtörtént. Bottyán később, mivel belerakni való hajdúsága nem volt: a vár falait leromboltatá, árkait betölteté*), nehogy a császáriaknak még valaha védhelyiil szolgálhasson.

Léva megvétele után katonaságát védvonalakba ekkép helyezé el: Újvár felé, mint mondók, Ebeczkyt és Baloghot; s a Garam mentén Esztergomtól Szalka, Börzsöny stb. érintésével Csatán, Léván, O-Barson át Szőllősig; innét Bá- thon, Almáson, Bágyonon, Szitnán, Szebeklében, Szuhá- nyon, Szenográdon, Turopolyán, Oroszin át föl Yéglesig; azontúl le Divényre, G ácsra, mely vár kurucz kézen vala. E helységekben mindenütt volt vigyázó csapata, melyek egymással és vezénylő1 tábornokukkal folytonos összeköttetésben állának, s szüntelenül portyáztak az ellenségre. Ha valamellyiket nagyobb erő támadá meg: hirt adtak egymás által Bottyánnak, a ki legtöbbnyire Szécsényben tarfcá főhadiszállását: s a mellette tartott hadakkal azon*) Károlyi-levéltár.