Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XXIX.
307 az újváriakat: a mit magok a császáriak vittek végbe a magyarok ellen; mert ők semmi ollyast nem tesznek, a mit a császáriak már meg nem tettek volna; csak a kölcsönt adják vissza, stb. A kuruczok a visszatorlást tudták miért teszik. Tanultak a régi példán. Még 1676-ban ugyanis, mikoron az öreg Petróczy István, az ősz Szuhay Mátyás és Wesselényi Pál vezérelik vala a bujdosókat: Kobb generál Kassán csaknem naponként nyakaztatá, nyársoltatá elfogott kuruczaikat; elannyira, bogy egyedül a kassai pia- czon 40 kurucz fejeztetett le, és 22 — köztük 9 hires vitéz ember — vonatott karóba ’). Azért amazok is el- keseredének, s csoportra vervén magokat, Tisza-Lúcznál megszorítják és fölötte igen megtörik vala a németeket. A közembereket mind levágják, vagy a Tiszába ugratják: a tiszteket elfogdossák élve. Keresztesre viszik őket, és ott a Vereshalmon szám-szerént 31-et sorjában karóba vonnak, kalapjaikat is fejeikbe szögezik. A 32-iknek orrát, füleit levágják, s miután végig-nézették véle társai halálát: elküldék Kassára hírmondónak2). Megüzenék egyszersmind a generálnak: valamíg 6' a kuruczokkal oly kegyetlenül bánik: minden elfogott német tiszt így járand. Elszörnyűködének ezek, s megrettenvén, az egész császári tiszti kar beadja lemondását. Az udvar kénytelen lön Kobb generált visszahívni, s a foglyok gyilkoltatását megtiltani. Caraffa idejéig aztán nem fordula többet elő hasonló kegyetlenkedés. A kuruczok kemény visszatorlásának s fenyegető pátenseinek most is meglőn eredménye: mert-bár Heister nem hivatott is vissza, de nincs nyoma többé a történelemben, hogy hasonló - módon kegyetlenkedni mert volna. Valószínűleg félt, hogy fogoly öcscsét rósz sors éri. *) *) Horváth Mihály. „Magy. tört.“ IV. k. 109. 1. Q) Rabocsay: „Fata Tarczaliensia.“ 20*
