Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XXVII.

292

nassék a bányavárosoktól; — másik: Újvár élelmezése, és a kemény ostrom alatt az erődítési műveken esett rombolások helyreállítása.

A mint a németek elszállának Újvár alól: Bottyán mind több több lovasságot kiilde át a Vágón, Pozsony és Nagy-Szombat elejére; s míg Ottlik György és Winkler Trencsény várát szorongaták, és a táján iddözék a labanczokat: tábornokunk más részről Morvába csapatott. Nyilt leveleket bocsáta a morvaiakra, hogy a ttízváltsá- got fizessék meg, különben fölégeti, raboltatja tartományukat, mint Heister fölégeté Újvár szomszédságát, s raboltatja a Garam mellékét. Az Ocskay által régebben kiadott hit-leveleket újakkal parancsold fölcserélni. — Berohanó csapatai meg is vevék a busás tűzváltságot, mely aztán a hadak fizetésére fordíttatott. A védlevelek is kicseréltettek, az áruló Ocskayéi immár semmiseknek tekintetvén.

Bottyán egykét nap múlva maga is átmene a Vágón nehány ezer emberrel, s elébb Szenczre, és a Fehérhegy alatti városokra: Nagy-Szombatba, Modor, Bazinba szállá, Pozsonyt szigorúan körülzárolá, majd ez utóbbi várostól északra: Pécsért; tette át táborát, a honét a Morva vize mentén Szakolczáig minden hatalma alatt álla, s kurucz részre adózott az egész darab-ország, a Morva, Vág és Garam folyók között; különösen a labanczok birtokai, herczeg Eszterliázy, a Pálfíyak, Czoborok, lllyés- házyak urodalmai rovatának meg. Ez adókból és sar- czokból Bottyán tömérdek életet és vágó-marhát vásá- roltata össze, s hordatá Újvárba, — Szencz, Diószeg, Nagy- Szombat, Tapolcsány, Zsámbokrét, a Csallóköz, sőt még a Fehéivhegyeken túli Morva síkja vidékéről is. Összesen vagy 800 szekér gabonát, lisztet vitete bé az ostrom alatt már meglehetősen megszukült erősségbe, hosz- szu időre fölszerelvén újból a szabadság ügyének ezen