Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XXVI.

280

szívét, hogy nemcsak dühösködésétül nem irtódzottak, de szép egyességek, kemény resolutiójok által nem utolsó kárát is vallotta az ellenség; mert nemcsak az külső malomnak háromszori ostromának alkalmatosságával feles népét elvesztette, sőt az karmadikán, midőn petárdával kívánta volna az ajtóját kivettetni, — győzedelmessen repellálták az mieink, petárdáját s egyéb elkészített öszközét elnyervén. Negyedik ostromjátul sem kívánván desistálni: sánczot vettetett, hat ágyúval lőtte falát (a malom-erődnek); akkor osztán azon lövés alatt megrakván szalmával, fával, belől az malmot: ottlévő hajdúk minden kár nélkül kijővén, felgyújtották; azután az vár felől lévő falait onnan belől lelőtték. Megvételével az ellenség magának semmi hasznot, a várnak semmi ártalmat nem okozott. — Vetett hé (a várba) háromezerig való bombát. Olly kiváltképpen való gondviselése volt Istennek rajtunk: mindenestül asszonyokkal s gyermekekkel együtt húsz ember kárt nem tehetett; — kiért áldassék Istennek szent neve! Ellenben penig az ellenségbiil mind az belsők által, úgy az külső, szüntelen körülötte csapdozó kemény portáim által notabiliter veszett; úgy járt, mint Kassánál Ra- butin. (1706-ban.) Végtire levele által kéretvén Heister a várót, — huszonnégy órát vetett terminust; kire néki a várbul huszonnégy ágyúval keményen válaszoltak. Látván keménységeket, kapja magát Heister, muni- tiőját s bagázsiáját elszállítja, maga is táborostul ma megindult, s vette útját Suránynak, kibül conjiciálha- tom — a mint közhirrel is beszélik — Nyitrának; onnét a bányák felé lenne szándéka, és netalántán az Garamot vetné lineául, hogy minket az újvári communicatiótul el- rekeszszen, és a mit tűzzel véghez nem vihetett: éhséggel akarná helyre-hozni. De hiszem Istent, valamint Újvár alatt maga hatalmát rajtunk elkezdette : azon fegy-