Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XXII.

232 árkon túllévő' részével az országát felé húzódni, hogy áthozza. Viard felhasználd a kuruczok csatarendjének e mozdulását; rögtön megtámadta ó'ket. Pekry — utasí­tása szerént, hogy harczba ne keveredjék — általános visszavonulót hivatott, s megtámadott utócsapatát meg sem segítvén, visszavitte hadait Rákóczihoz. Mivel lo­vassága kitűnő', s hátrálása elég rendes és gyors vala: a veszteség nem ló'n jelentékeny, — csakhogy a vele volt java katonaság nagyon lehangoltatottJ). A fejedelem júl. 28-kán Luzsénszky Sándort köny- nytí lovassággal portára küldé Vág-Újhely alá; ott azon­ban alkalmasint Heister által Morván át eló're - küldött tetemes császári hadak tanyázván: Luzsénszky csapatá­ból — ha Kolinovics nem nagyít — 400 levágatott, 80 elfogatott. Rákóczi ezek után Ocskayt a maga ezredé­vel, hogy Bottyánhoz csatlakozzék, hátrahagyta: s júl. ol-kén újra átjőve a Vágón — Trencsényt megszállandó. Viard pedig egyesülhetett Heisterrel, Pálffyval, a kik most már együtt 14—15,000-nyi rendes katonából álló hadtestre felszaporodottan, megindultak Trencsény segé­lyére. Viardot eló're-küldék, hogy észak felő'l törekedjék az élelmi szerekkel a vár alá. Bottyán ezenközben Újvárban réstöró' ágyukat vó'n magához, szekerekre rakatá hajóit, s feladatához képest átköltözék a Vág-Dunán. Míg hátát a vizek fedezték: saját lovasezredét Komárom elé állította, hogy a gutái redoutokban lévő' német ő'rség a várból segélyt ne kap­hasson, s menekülése el legyen vágva. Majd hozzá fo­gott az erőd ostromához. Csakhamar alkalmas réseket töretvén: rohamot veretett, és a sánczokat szerencsésen meg is vette. Az őrség részint kardélre juta, részint mint fogoly Újvárba kisérteték. J) Rákóczi emlékiratai.

Next

/
Thumbnails
Contents