Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XXII.

221

pro majori securitate, mellette lévő compániáival a Dunához rándulni ne terheltessék.“

Mindez megtörtént, s Eszterliázy megint visszatére Pápa tájára. Június 7-kéről már Devecserből ir Boty- tyánnak:

„Generális Bottyán János urnák Sopronbul Heister- nek kimozdulása, Sárvárhoz telepedése, annak sánczozta- tása, és több efféle ellenséges constitútiók s no vitások liirül adattanak, s egyszersmind adhortáltatott Fő-Generális Gróf Bercsényi Miklós ár ő Excellentiája instructió- jára is, hogy a midőn az ellenség itt operálódna: annak revocálására Generális ár (Bottyán) Dunántúl ellenkező motusokat indítson“1).

Bercsényi utasításainak ez emlékezetbe-hozására nem vala szükség, mert Bottyán a mint megtudá Heister újólag átcsapását, rögtön, mielőtt még Eszterliázy jelen sorait megirta volna, berakatta hídjait Sóknál a Vágón, s a Komárom és Gáta előtt álló figyelő zászlóaljakat kivéve, egész hadtestével átnyomúla ezen folyón. Szerencsésen járt. Pozsonyig és a Morva vizéig elfoglalá azon

földet, s Csallóközben is háborgatta ellenségét.

/

Vág-Ujlielyt formaszerént ostromzároltatá, Pozsony körül is folyvást lest állának lovasai, s jún. 3-kán elkapták és elhajtották a városi gulyát, melyért aztán 9000 forintyi váltságot nyerének. Nagy-Szombat után Szent- György, Modor, Bazin városokat is elfoglalák, a Fehérhegyeken túl levő falvakat behódoltatták egész Szakolezáig, s Morva helységein is megvonák a sarczot.

Egyébiránt lássuk a Labancz Naplót.

„Jún. 3. Az ittvaló (pozsonyi) csordára ma kétszáz lovas kurucz leskődött, de látván, hogy nem hajtják messze, *)

*) Tábori könyv.