Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XVII.

164

megyékhez '). Majd felszállott a Nyúlás mezejére: a Fertő és a Lajta közé, hogy Ausztriát személyes hírével fenyegesse, és az alá igyekvő Rabutint készen várja. Más részt nagy zsákmánylásokat, pusztításokat is tétetett Ausztriában és a Lajta s Lápincs melletti német, horvát falukban, viszontorlásúl Pálffy viseletéért, mert ennek vad népe mióta a Drávát átlépé, a legnagyobb dúlásokat, iszonyatosságokat követte el, sok más helységgel együtt Szombathelyt is elhamvasztván. Maga a pozsonyi névtelen Labancz Napló Írója ezt jegyzé fel Pálffy féktelen hadáról július 5-kén : „ Az Bán uram is hogy már kigyiitt (Horvátországból); az emberei sok reszat követnek el: valamerre járnak rontják az gabonát, hajtják az marhát, az fehérnéppel is rútul bánnak.“

Nem csoda, ha ily eljárás kegyetlen, véres boszúra inditja vala a kuruczokat.

Károlyi írja naptárjegyzeteiben: „In Mense Júlio. Rabutin corpussa az sopronyi és ausztriai lineákban reti- rálván magát: az Dunántúl valók (Bottyán hadai) azonnal occupálták az Rábán túl való egész földet.“

De most szükség a keleti részekre is egy pillantást vetnünk.

Szekeres István ezredes már huzamosabb idő óta körültáborlotta, és annyira szorongatta, kiéheztette Szé- kes-Fejérvárt, melybe Rabutin a télen Guekel ezredes parancsnoksága alatt őrséget vetett volt, hogy Guekel a budai tábornoktól Pfeffershoventől nyakra-főre segédet szorgalmazott2). A veszedelem elhárítására tehát Pfeffers- hoven lovassága s gyalogsága színét-javát hajókra szállítván Ercsinél kikötött, s július 2-kán Szekerest Pá- kozdnál meglepte és hadait szétugrasztotta3). Meglepte :

x) Mindkettőt lásd Kolinovicsnál lat. föl. 391.

2) Szalay L. VI. k. 464 1.

3) Ugyanott.