Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XVI.

154

volt kénytelen meghúzni magát a császári sereg; még ott sem mere szabadon tanyázni a győzelmes kuruczok előtt, hanem elsánczolá magát. Katonáik közül naponként szökdöstek át a kuruczokhoz, s e miatt spanyol lovasokkal kelle őriztetni őket. Sopronyt Bottyán oly szorosan ostromzárolá, hogy a falak közül kilépni nem vala bátorságos1). Es így ismét az egész országrész Bottyán kezében volt, a ki most már Ausztriára is kiddé derekasan tüzelő portáit, keresztül a császáriak lineáin. így tört át például Bezerédy 1000 lovassal, és Schwarzenbach s Frauenkirch mezővárosokat kizsákmány Iá, elpusztítá. Ily- lyes portázások gyakran estenek.

Egyébiránt lássunk némi egykorú, részletesb adatokat: Károlyi Sándor naptári jegyzeteiből, Rákóczi, Eszter- házy Antal, Bottyán, Bezerédy, Pálflfy leveleiből, Kolino- vicsból, és a nemzeti múzeumban lévő azon negyedrétu, névtelen, egykorú naplóból (lmng. quart. 64.), melyet Pozsonyban s vidékén valami labanczos magyar ember, hi- lietően gr. Pálffy Miklós, vagy az Illyésházy grófok tisztje, vezetett vala.

Károlyi jegyzetei: „In Februario. Az Rabutin ereje Székes-Fejérvárnál feneklett meg, Guido Stahrem- bergé Nyéknél (Sopronymegye) az sánczokban. — Boty- tyán Generális nagy égetést tött Styriában, Rabutin ba- gázsiájában is jól lecsap dosott.“

Bezerédy írja Károlyinak datum nélkül, azonban minden valósziniiség szerént 1707. február elején: „Sop- rony táján lévő ellenség most is in loco vagyon; az erdélyi német is már szintín Budára s fölebb is penet- rált; hogy nem tudta Nagyságtok az Tisza vagy az Duna víziben ölni! — már az is minket fog persequálni, és szegény földünket pusztíttani! .... Itt az az híre, hogy

Ritter-kl'ónika.