Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XV.
146 bői: Harboan, Osten, Malczan és Endom1). Átköltözésök a Duna zajlása miatt lassan haladt, úgy bogy csak február 3-kára volt oda át az egész hadtest. Azonban Budáról eleség és szénaszerzés végett erős csapatot küldöttek ki Prayner vezérlete alatt; Bottyán annyira elliordatá a környékből az élelmet az erdőkbe: hogy e csapat eredménytelenül érkezett vissza. A had tehát egészen kiélé a budai és pesti várőrség eleségét. Különösen takarmányban oly nagy vala szüksógök, hogy e miatt több mint 1000 darab ágyú- és társzekér - vontató lovuk, igás barmuk veszett el2). Tüzelőül pedig, hogy meg ne fagyjanak, mind leverték s fölégették a pesti és budai házak, sőt még a nagy kincstári sóraktárak födélzetét is3). Stahremberg Rabutin Pestre érkezése idejében alá jőve Sopronyból Győrbe, és innét némi lovasságot vezérlett február első napjaiban Rabutin elé, hogy őt tovább segítse Budától. Bottyán nem látá czélszerünek Stahremberg és Rabutin begyakorlott sorkatonaságával — ezeket a kuru- czokénál hasonlíthatlanúl nagyobb tiizéri erő is támogatván — döntő ütközetet kísérlem; könnyű lovasai, fürge hajdúi úgyis sokkal alkalmasabbak voltak a portyázásra. Rendszere tehát ez volt, és ezt gyakorolta nemcsak e téli és tavaszi, de az egész 1707-ik évi hadjárataiban: a merre Rabutin, Stahremberg és Pálffy —- ha ez t. i. velők vala, mert ennek ráczaival külön könnyen elbánt — vonultak, ő, miután a lakosok, parancsára mindenütt elfutának s az eleséget eltakaríták előlök, negyed vagy félmértföldnyi távolból kiséré két oldalról hadaikat. 11a csatarendbe állottak: ő is azt tévé, de nem ütközött, legx) Kolinovics. 389. és 391. föl. 2) Ugyanott. 3) Ugyanott és a „Theatrum Europaeum.“