Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XV.

143

igyekezzen telikre tenni az császár népét; élését is fogassa el“1). (Dat. 3. Febr. 1707.)

Ily utasítás és a három ezred megérkezte után Boty- tyán hozzá fogott a nagy munkához. — Győri Nagy Jánost és Rétheyt felküldötte Bezerédy mellé Kőszegre, rendeletet indítván a dandárnokhoz, hogy ha Stahremberg alá-induland: a maga és Nagy s Rétliey ezerével szüntelenül oldalazza, éjjel-nappal háborgassa, csipkedje az ellenség hadoszlopait, s így kisérje le egész addig, míg az ő (Bottyán) személyes vezérlete alatt álló fősereggel nem egyesülhet brigadéros uram.

Kisfaludy László és Kiss Gergely — kik Styria és Horvátország széleit vigyázták — szintén ily utasítást kaptak a netalán betörendő Pálffyra nézve.

A többi ezredeket Bottyán összegyülekezteté a Mezőföldre magához, arra fordulandó, a honnét a veszedelem leginkább fenyegető. Ezen ezredek voltak: saját dragonyos ezrede, Balogh Ádám, Kisfaludy György, Somogyi Ádám,

Török István, Sándor László, Szekeres István, Hellepront

/

és Goda István lovas ezredeik. Ezek közül Balogh Adámot és Kisfaludy Györgyöt sietve teendő csapásra — úgy azonban hogy hamar visszatérjenek — Szlavóniába, Eszékhez kiddé2), mert a ráczok is mozgolódtak. Győr, Komárom, Szigetvár, Buda, Eszék szemmeltartására is kellett hátrahagyni mind e várak előtt pár száz lovast a többi *)

*) Rákóczi levele. — Eszterházy tábori könyve hasonlóképen, febr. 6-káról : „Generális Bottyán János urnák az ellenség ellen való szüntelen portázás recommendáltatik, ellenben aperto Marte megütközés tilalmazta- tik.“ (Datum Köbölkút.) Azonban a körülmények javultával már igy ir: „Generális Bottyán János urnák. Ha az vitézlő rendnek látná inclinátio- ját: aperto Marte is az ellenségnek gyöngébb erejével desperate confli- gáljon; holott nem tapasztalná kedveket: protestáljon.“ (Köbölkút, febr. 20. 1707.)

2) Eszterházy Antal tábori könyve.