Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XII.

119

már Styriában. E tartományon és Ausztrián keresztül sietett aztán a fősereghez. Stahremberg annyira megbo- tránkozék Pálífy dúló ráczainak fegyelmetlenségén, bogy közűlök 1500-at mint javítbatlan gonosztevőket, haladék nélkül visszaküldött liazájokba1), azon az úton a melyen jöttek; a többit beosztotta a német ezredekbe, ekkép remélvén hadi rendre szoktatni a zabolátlan csordát.

Miután Bottyán Pálffy kiszorítása által Zalát, Vast megmentette az elpusztítástól: sietett Soprony felé, hol nagy munka várt a kurucz hadakra.

A fegyverszünet tartama alatt ugyanis a császáriak Soprony és az ausztriai végek védelme okáért nagy erős sánczokat építenek a Fertőtől az osztrák határokig. E sánczokat az alkalmasb pontokon mellvédekkel és czö- löpzetekkel ellátott redoutok is erősbíték. A vonal a F értő alján Farkasánál (Balf) kezdődött, és a sopronyi erődökkel összefolyván, Bánfalva (Wandorf) felett egész Frak- nóvára bástyáiig, innét a határokig huzódék2). Erős, szabályosan épült védmű vala; hónapokig dolgoztattak rajta a katonasággal, herczeg Eszterházy-féle jobbágysággal, s az ausztriai határszéli pórokkal, kiket ide hajtának sánczot ásni, éjjelnappal3).

Mikor aztán készen állott a védvonal: redoutjait megrakták szakálas-ágyukkal, s összesen 5000 embert helyezének bele őrségül4). Ezek közül 3000 jó fegyveres nép magukban a sánczokban s redoutokban vala elhelyezve5), a többi, a lovasság, a sánczokon belül, Soprony') Szalay VI. k.

2) A Sopronyi német krónikák.

3) Ugyanott.

4) Kolinovics. Nemz. múz. lat. föl. 389.

5) „ Sülő portásán és kémjeim által megvizsgáltattam ezen sopronyi lineát, az kinek defensiójára rendeltetett 800 lovas és 400 gyalog ráez,