Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XII.
116 czai által üresen hagyott s császáriakkal újból megrakott Óvárig, s az óvári Dana partjáig volt szabad tanyáz- niok1). E néhány □ mértföldnyi darab földecskén kivid a többi a szövetkezett magyarok uralmában marada. A fegyverszünet alatt Bottyán rég nem látott jószágait is meglátogathatá, s miután e javak egy része Hont- megyében feküdt: valószinüleg ekkor kezdődött ismeretsége második nejével, a ki a szomszéd Nógrádban tartá lakását. Hősünk a fegyverszünet felbondása előtt már jóval, ismét Dunántúl volt. A császári hadak fővezérévé a törökök ellen sokszor vitézül harczolt gróf Stahremberg Guido, derék, lovagias katona, s emberséges ember neveztetett ki. József császár, ki a lefolyt őszön s télen át Bottyánnak Bécsig fel-fel,száguldozó kuruczai miatt még Laxenburgba sem mehete ki, hogy magát kedvencz mulatságával a sólyomvadászattal múlassa, július 13-kán e szavakkal bocsátá alá a hadakhoz Stahremberget: „Kövessen el mindent, hogy vadászataimat el ne rontsák a zsivány ok“2)! Guido gróf Köpcsényhez sietett, hol nyolcz rendes lovas és gyalog ezred vár vala reá. Erejének öregbítése végett Pálffyt a bánt is magához rendelé. És ez kiindula több ezer féktelen, marczona horváttal és ráczczal, a kik az ország határát átlépve mindgyárt elkezdők a falukat gyújtogatni, rabolni, a lakosokat ölni. Maga Pálffy Írja róluk Stahrembergnek: „Embereim szép legények, de szintoly vadak is, mert gyújtogatnak, fosztogatnak, gyilkolnak, s nincs a ki ellenezhetné. Saját tisztjeikre emelik a puskát, s hogy serege- sen meg ne szökjenek: kénytelen vagyok szemet húnyni a rakonczátlankodásra“3). ’) Szalay L. VI. Kolinovics. Katona, etc. 2) Rinck : „Kaiser Josephs Leben.“ — Szalay. 3) Arneth : „Das Leben des Grafen Guido Stahremberg.“ 415. Í.
