Kókay Krisztina (Esztergom, 1997)
így ez az arc-rajz olyan is, mint egy homokba rajzolt jel, vagy egy dús lombkorona mögött látszó ágrajzolat. A csukott szem, a lehúnyt szem játéka is felelevenítődik, amikor az összeszorított szemhéj belső felületén különös ábra jelenik meg. Éppúgy, mint a rajzon. „Egy fénylő ösvény, tekergő ezoterikus útvesztő, selymes homokpart, bonyolult álarc, vagy egy lakatlan, szétrombolt templomban kallódó királyi aranymaszk.“ It reminds us of a sign in the sand or of the intertwined branches of a tree behind the luxuriant foliage. The play of the closed eyes can also be mentioned, especially when a strange image appears on the inner surface of the shut eyelids, just as in the drawing. "It is a glistening path, a zigzagging esoteric maze, a silky sand-beach, a complicated disguise or the golden mask of a king left and neglected in an abandoned, destroyed church."