Magyar György: A százhúsz éves esztergomi sportlövészet története 1865-1985 (Esztergom, 1986)
Előszó
20 Az előző évi osztályba való sorolást csak akkor tarthatta meg a versenyző, ha eredményét- a tárgy évben újból elérte vagy túlszárnyalta. A bajnoki rendszer mellett jelentős versenyzési lehetőséget biztosítottak a Béke-Kupa fordulói, ahol a sportlövészet szabályai szerint bonyolították le a versenyeket. Egy klubból egy osztályon belül csak egy csapat vehetett részt. A szabály szerint egy versenyző egy fordulón belül csak egy verseny- számban indulhatott. Kivételt ez alól csupán a sportpisztolyos versenyzők élvezhettek, akik elindulhattak mindegyik pisztoly- versenyszámban. 1967- től az MHS helyébe a Magyar Honvédelmi Szövetség, mint társadalmi alapon álló szervezet lépett, vállalván a párt-, az állami és a tömegszervekkel összhangban az ifjúság hazafias és honvédelmi nevelését. Az MHSZ a klubok, a szakosztályok és szakkörök működéséhez bázisokat, sportlétesítményeket hozott létre. Gondoskodott arról is, hogy a szervezeten belül a sportág műveléséhez, tanításához szükséges feltételek rendelkezésre álljanak (fegyverek, lőterek, edzők stb.). 1968- ban Esztergomban ismét kedvezően alakult a lövészélet. Visszatért a lövészek körébe Tölgyessi Sándor, aki a versenyzés mellett lelkesedéssel adta át fiatal versenyzőtársainak több évtizedes tapasztalatait. A klub vezetősége 1971-től Erős Istvánnal és 1973-tól Kovács Lászlóval kötött szerződést a lövészedzői tevékenységek ellátására (fizetett alkalmazottként). A klub szakmai irányítására 1973-tól főállású vezetőedzőként Csiffáry Rezsőt nevezték ki. Az egyre erőteljesebbé váló szakmai színvonal emelkedését a- laposan visszavetette a lőtér lebontása. A városrendezési okokból 1977-ben lebontásra került lőtér miatt a klub tagjai - kényszerből - a légfegyverek használatára tértek át. Az edzéseket igen mostoha körülmények között tartották az MHSZ Kossuth Lajos utcai bázis padlásán, 1981-ig. Majd a bázis udvarán felállított faházban folytatták edzéseiket, felkészüléseiket és versenyeiket. 1984-ben Esztergomtáborban átadásra került egy modern, 20 lő- állásos lőtér. Ezzel a közel 7 évig tartó, pangó puskás- és pisz- tolyos edzések és felkészülések időszaka lezárult, s megoldódtak az edzésekre történő utazások (Tatabányára, Dorogra, Budapestre stb.) problémái is .
