Dobay Pál: A mi Vaskapunk - Kézirat (Esztergom, 2002)

6

2./ A néhai Berkesi Istvántól hallott elbeszélés életszerűbb. - Itt lett öngyilkos egy Pari nevű, nagyon szép és gazdag török leány, mivel nem mehetett feleségül az erre legeltető, de más hiten lévő /"gyaur"/ magyar juhászlegényhez. Ez a monda a hihetőbb, mivel a fari szó török hangzása kétségtelen, és a sze relem hatalmát is ismerjük.

Az itteni forrást 1932-ben foglalták /újra?/ Komán Béla erdőmérnök terve alapján. A lópatkó alakú támfal - rajta a patkóvasakat utánzó terméskövekkel - erősen javításra szorul. A Pilisi Parkerdő Rt. és jogelődje több ízben tatarozta és végezte el a forrás tisztítást. Megnyugtató megoldás lenne, ha a teljes lebontást vasbetonba ültetett újraépítés követné, pontosan megtartva az e- redeti méretet és alakot. /így azonban fennáll minden forrásfog- lalás/újrafoglalás veszélye: a víz "megszökik" ill. a forrás pos- vánnyá válik. Pári kút vízhozama sajnos évtizedek óta így is csak töredéke a hajdaninak/.

A szomszédos ^omán_tanya Komán Béla utolsó állandó lakóhelye volt. Szakiskolai tanári működése és városi erdőgondnoki pályafutása ma már az erdészettörténet tárgykörébe tartozik.

Esztergom, 2002. márc. 6.

D o b a y Pál erdőfőtanácsos

Irodalom:

1. / Pilis-Visegrádi hegység részletes kalauza /szerk. Dr.Thirring

Gusztáv, Bp. 1929./

2. / Esztergom /Útikönyvek sorozat. Panoráma é.n./

3. / Erdőgazdasági üzemtervek, tanulmánytervek, részletes kiviteli

tervek 1984-ből/

4. / A Délnyugat-Pilis helyneveinek magyarázata /Dobay Pál in AZ

ERDŐ 1985/2./

5. / A Pilis és a Visegrádi hegység /SPORT, Bp. 1991./

6. / A Magyar Turista Egyesület és a Pilis hegység /Peták István

in ERDÉSZETI LAPOK 1994. júl-aug./

7. / A Pilis és a Visegrádi hegység /űarto^raphia, Bp. 1999./

8. / Idős erdészkollégák elbeszélései, emlékezései.