Dobay Pál: Turistalátványosságok és nevezetességek a Pilis Dobogókőtől délre eső részén (2008)
KLASTROMPUSZTA (A már említett) Esztergomi Boldog Özséb - kb. 1246-tól a közeli Leány- vagy Legénybarlangban remetéskedve - 1250. táján ide gyűjtötte össze a Pilisben szétszórtan élő remetetársait, s megszervezte számukra az egyetlen magyar alapítású szerzetesközösséget: a Pálos rendet, amelyet Remete Szent Pálról nevezett el. Az általa épített itteni kolostort és templomot a Szent Kereszt tiszteletére szentelte fel. A rend gyors fejlődésnek indult. Tagjai, a fehérkámzsás hallgatag barátok, szorgalmas emberek voltak. Egy részük szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozott. Iparosaik között számos kiváló csizmadiát, építőmestert, kovácsot, kőfaragót, üvegfúvót, szabót, szűcsöt sőt ólomcsöves(!) vízvezeték-szerelőt is találunk. Más részük betűfestésben, festészetben, fordításban, kódexírásban, könyvmásolásban, orgonaépítésben és szobrászatban jeleskedett. Fennmaradt művészi fafaragásaik Európa szerte ismertek és híresek. Politikust (Martinuzzi [Fráter] György), költőt (Ányos Pál) és bibliafordítót (gróf Báthori László) is találunk közöttük. Nincs középkorvégi magyar iparfejlődés, tudomány és művészet - a vallási elmélyültség mellett - pálosok nélkül! A mindenkor hazafias érzelmű rendet 1786-ban II. József feloszlatta. Az 1930-as évekelejétől 1950-ig ismét gyökeret vertek itthon. 1988-tól megint élnek magyar földön, bár a rend súlypontja Lengyelországba tevődött át (Czestohowa). Afrikában, Amerikában sőt Ausztráliában is megtaláljuk őket. BENCEKÚT Klastrompusztával szomszédos, ettől DNY-ra eső vizenyős terület. Az elposványosodott forrás neve hajdani bencésekre utal, akik a pálosokat megelőzték itt, de monostoruk a tatár pusztítás áldozata lett (Zsamóczay községi jegyző 1864. febr. 28-i jelentése). Igen nagy valószínűséggel állítható a régészek szerint is, hogy e lerombolt bencés rendház köveiből és ennek helyén építették fel az iménti pálosok a már fentebb említett legelső anyaházukat. POSTÁS ÚT Lásd Pilisszentléleknél (mivel az itt tárgyalt út folytatása). PILISSZÁNTÓ Az Árpád-, majd Anjou-kor után Buda lett a magyar királyok székhelye. A mindenkori királyi háztartást ill. konyhát ellátó királyi szántók emlékét őrzi e helységnév. 11.
