Album Strigoniense 1928. januarius 29. (Esztergom, 1928)
41 törvények és rendelkezések: az iskoláztatási kötelezettségről szóló 1921. évi 30. te., a középiskolákról szóló 1924. évi 11. te., a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolákról szóló 1926. évi 7. te., a leányközépiskolákról rendelkező 1926. évi 24. te., a polgári iskolákra vonatkozó 1927. évi 12. te., azonkívül az iskolánkívüli népművelésről szóló (Ykm. 47.162/1922.), a testnevelésre vonatkozó 1921. évi 53. te. végrehajtására újabban kiadott 69.000'1927. Vkm. rendeletek, az elemi iskolai tan terv (1467 1925. Vkm.), a polgári iskolai tanterv és utasítás (1435/1927. Vkm.), a középiskolai tanterv és utasítás slb.. kiválóan nagy súlyt helyeznek a valláserkölcsös nevelésre. Ezért nemcsak a hitoktatást teszik kötelezővé az iskolákban, nemcsak az anyag kiszemelésében érvényesítik a pozitív vallási szempontokat, hanem megkövetelik a vallásos kötelességek teljesítését és ellenőrzését. Ahol az állam a saját jól felfogott érdekében, polgárainak ideiglenes és örökkévaló javáért a közoktatásban nem elégszik meg a tanítással, hanem a nevelési teszi az iskolák egyik főfeladatává, még pedig a pozitív vallás elvei alapján: oil az ország kétharmadát kitevő katholicizmus nevében a hercegprímásnak igen fontos szerepe van. Megilleti a kultuszminiszter mellett a közoktatásügyben a legfontosabb szerep azért is, mert a kath. egyház Magyarországon sokáig az egyetlen iskolafenntartó volt és ma is a legtöbb iskolának ő a fenntartója. Amikor tehát az esztergomi főegyházmegye új bíboros egyházfejedelmét fogadja, ünnep ez az egész magyar közoktatásügy számára is. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás úr () Eminenciájában a magyar közoktatásügy minden munkása a hivatott vezért látja, aki a katholikus világ fővárosában internacionális látókörhöz szokott, akinek a világ lómmá előtt szerzett tekintélye visszasugárzik mindazon intézményekre, melyek vele kapcsolatban állanak. A nemes értelemben liberális magyar nemzet ma megvalósította a köz- oktatásügyben azt, ami után saját országukban a legnagyobb katholikus nemzetek is csak törekszenek: a magyar állam az iskolafenntartási jogot nemcsak nem tette szűkkeblűén a községek vagy az állam monopóliumává, hanem elismeri az egyház iskolaállítási és iskolafenntartási jogát, sőt az egyházzal minden tekintetben együttműködni iparkodik. Közoktatásügyünk jelenlegi vezetősége nyíltan hangoztatja nevelési szempontból a felekezeti iskolák elsőbbségét. Ez a szellem a közoktatásügy terén bizonyára kiválóan alkalmas arra, hogy Magyarországot a világ katholikusai és általában a pozitív hitűek előtt rokonszenvessé tegye. A magyar nemzetnek e nagy értéke nyer súlyt akkor, mikor ennek hivatott szószólója Serédi Jusztinián bíboros lett, akinek szava túlhangzik a csonka haza határain és a nemzetek előtt képviseli a magyar igazságot s ezzel reményt nyújt arra, hogy az esztergomi főegyházmegye és általában az egész magyarság tan ügyének sajgó sebei orvoslásra találnak. A magyar közoktatásügynek minden rendű-rangú embere, tanító és tanítvány egyaránt egyébként különösebben is közel állónak érzi magát az új hercegprímáshoz,
