Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)

III. Katona István történetírói működése és a "Hist. crit. Regn. Hungariae"

64

Katona

kéziratai.

ki nem törölhető könyvébe örökétig írva lesznek. Élni fog ő mindétig a tudós világban, mivel munkái által halhatatlanná lett. Élt ő, mint tudós és igaz keresztény s mint olyan meg is halt, példát hagyva minden okosoknak, leginkább pedig a keresztény Katholikus Egyháziaknak.«

Az »Allgemeine Litteratur-Zeitung«') pedig így emlékszik meg: »Im August erlitt das litterar. Ungarn einen groszen Verlust durch den Tod des berühmten Geschichtsforschers Stephanus Katona.«

Wurzbach2) pedig a külföld ítéletét a következőkép foglalja egybe: »Katona hat sich um die Geschichte Ungarns grosze Verdienste erworben. Keiner vor und keiner nach ihm hat auf diesem Gebiete eine solche Tätigkeit entfaltet und dabei mit so groszer Gewissenhaftigkeit gearbeitet, wie er. Bemüht, die dun klen Stellen in der Geschichte seines Volkes aufzuhellen, aber nicht dieselben durch neue Hypothesen noch dunkler zu gestalten, beurkundete er ebenso groszen Scharfsinn, als Mässi- gung, wo er polemisch auftreten muszte.«

Katona nyomtatásban is megjelent és föntebb ismertetett munkáin kívül még több kézirata maradt fönn latin nyelven, melyek értekezéseket, kétes kérdések fejtegetésének vázlatait, készülő cáfoló iratokat, beszédeket foglalnak magukban.3)

*) i8ti. IV. 287. 1.

2) Wurzbach : Biogr. Lexikon. XI. 37. 1.

8) A kalocsai érs. könyvtár kéziratgyűjteményéből az értekezés folyamán jelzett kéziratokon kívül még a következők érdemelnek említést, hogy Katona Írod. hagyatékának jellemzésére szolgáljanak :

A) Historia litteraria. Epocha I. 1.) Aetas Patriarcharum ; 2.) Aetas legislatorum ; 3.) Aetas prophetarum et Sapientum ; 4.) Aetas philosophorum; 5.) Aetas historicorum. Epocha II. j.) De scholis seu gymnasiis ; 2.) De Academiis ; 3.) De Bibliothecis ; 4.) De Scriptoribus : a) seculo I. ; b) seculo II. ... s így tovább egyenként a századok Írói. A kézirat a 8. század „scriptores sacri“ 23. száma után a füzet közepén megszakad. Nagy-quart alakú 64. 1. A kézirat jelzése Nro. 2.

B) Eloquentia profana. „Ne seipsum, suamque facultatem ignoret orator, Iubet aliquid de hac arte praeludere. Eloquentia nihil est aliud, quam dexteritas ac promtitudo bene loquendi.“ Prologium de triplici genere dicendi. I. Pars. De genere demonstrativo. Caput I. De orationibus in genere. Articulus I. De inventione: 1. §. De iis, quae vitam antecedunt (patria, parentes, nobilitas.) 2. §. De iis, quae vitam comitantur (bona fortunae, bona corporis, bona animi : — prudentia, iustitia, fortitudo, temperantia.) 3. §. De iis, quae vitam consequuntur. (Genus, causa mortis, decreti honores, pompa funebris desiderium mortui, luctus bonorum, institutio liberorum, aliaque ab ipso inventa et instituta.) Articulus II. De dispositione orationis. 1. §. De disp. exordii; 2. §. De disp. confirmationis (analytice, synthetice, mixte) 3. § De disp. perorationis. — Articulus III. De eloquutione orationis i. §. De vitiis eloquutionis; 2. §. De dotibus eloquutionis. —

Caput. II. De orationibus speciatim Articulus I. Modus salutationis', i. §. Exordium (ab exspectatione, ab exultatione, a pubi, laetitia). 2. §. Confirmatio; 3. §. Conclusio; 4. §. Paradigmata; 5. §. Praxes (I—V) facillimae construendi salutationes per Syllogismum oratorium. Articulus II. Modus valedicendi. Articulus III. Modus gratulandi. Articulus IV. Modus gratias agendi 1. §. Methodus exordiendi. 2. §. Methodus confirmandi (Quis, cui, quid, ubi, quibus auxiliis, cur, quomodo, quando). 3. §. Methodus concludendi. 4. §. Exempla recentiora. 5. §. Exempla vetera. Articulus V. Methodus orationum in inaugurationibus, t. §. Oratio inaugurantis ; 2. §. Oratio inaugurati; 3. §. Oratio ci-