Zolnay László: Vízművek a magyar középkorban - Kűlönlenyomat az MTA Műszaki Tudományok Osztályának közleményei XXII. kötet 1-3. számából (Budapest, 1958)
VÍZMÜVEK A MAGYAR KÖZÉPKORBAN 15 Ókori vízvezetékeinkről, azok középkori sorsáról : Nagy Lajos cikke : Tanulmányok Budapest múltjából. III. kötet, 9. lap ; Gyulai Rezső : A brigetiumi aquaeductus. Archeológiái értesítő, 1885. évf. 332. lap ; Foerk Ernő : Az aquincumi aquaeductus. Budapest régiségei, X. évf. (1923). 34—35. lap. Buda vízellátásáról, középkori eisternáiról: Karácson Imre : Evlia Cselebi magyarországi utazása. Budapest 1904. 244. lap ; Horusitzky Henrik : Budapest hidrogeológiája. (A nyolcvan, ma ismeretes budavári barlangpincében, 1930 körül még tizenhárom barlangkutat talált, 150 —158 m magasságú víznívóval.) Pataki Vidor : A budai vár középkori helyrajza. Budapest régiségei, XV. évf. 248 — 267. lap ; Zolnay László : A XIII—XIV. századi budavári királyi szálláshely. Művészettörténeti értesítő, 1952. évf. 14. lap; Balogh Jolán : A budai királyi várpalota rekonstruálása. Művészettörténeti értesítő» 1952. évf. 28. lap. A budai vízirondelláról: Schier Xistus : Buda sacra. Becs, 1774. 93. lap. Horváth Henrik : Zsigmond király és kora. Budapest 1937. 123. lap ; Kalmár János : A Duna-zárólánc. „Budapest” 1947. évf. 9. szám ; Seenger Ervin : A mai Várkert-rakpart szabályozása 1800 körül. Budapest régiségei, XV. évf. 575. lap. Külföldi városok középkori vízvezetékeiről: Feldiiaus id. m. id. helyeken ; Lipcse 1412, Augsburg 1450. évi vízvezetékéről: Jakab Árpád id. munkája ; Bécs vízvezetékét Bermann (Alt und neu Wien, Bécs, 1880.) csak a XVI. századtól ismeri, de Bonfini nyomán bizonyos, hogy, ha más nem is, Hunyadi Mátyás már a XV. században létesített Bécsben vízvezetéket; TolsztOV : A szovjet régészet teljesítményei. Szovjet régészet, Budapest 1951. I. szám, 3—9. lap ; Voronin : Osi orosz városok, Budapest 1951. 9. lap. Buda középkori fürdőiről: Fógel József : II. Lajos udvara, 22, 108. lap ; Oláh Miklós : Hungária, editio C. Eperjessy et L. Juhász. Budapest 1908. 9. lap ; Werner György : De admirandis aquis Hungáriáé. Antverpen, 1557. 182. lap. A török utáni budai vízellátásról: Károlyi—Wellmann : Buda és Pest visszavívása 1686-ban; Budapest 1936. 169 — 170. lap ; Marsigli egykorú feljegyzései erről : Budapest régiségei, IX. évf. 144—145. lap. Budai vízvezetékek nyomvonala de la VlGNE, Hauy és Magliar térképén : Budapest régiségei, IX. évf. 146. és 148. laphoz csatolt mellékleten ; Marsigli tervei a királyi palota s a Színház utcai vízemelőgép helyreállítására 1686-ban : Budapest régiségei, IX. évf. 151 — 153. lap ; Bánrévy György id. m. Tanulmányok Budapest múltjából, V. évf. (1937). 6 — 7. lap. Buda újkori vízmüveiről: Buda város számadáskönyvei, 1688—1828. Fővárosi levéltár. (Ennek a vízművekre vonatkozó jegyzetelését néhai Garády Sándor végezte el ; kézirata a Budapesti Történeti Múzeum—-Vármúzeumban); Schams : Vollständige Beschreibung der k. freyen Haupt Stadt Ofen. Pest 1822. 485. laptól; Balázs Endre : Budapest székes- főváros vízmüveinek lapszemléje, VIII. évf. (1942). 75. lap ; A svábhegyi vezeték üzembehelyezése, adatai, 1718-ból; Balázs Endre ; A nyolcvanéves budapesti vízmű. Budapest 1947 ; Bánrévy György: Húsz év Buda fejlődéstörténetéből. Historia, V. évf. (1932). 122—125. lap ; Görgei hadai 1849-ben megrongálják a budai vízvezetéket : Pesti Hírlap, 1849. évf. május 7. és május 24. szám; Lindley : Waterworks of the City of Pesth. Pest, 1868. ÖSSZEFOGLALÁS A magyarországi archeológiái és diplomatikai adatok kétségtelenné teszik azt, hogy Budán és Esztergomban, már a XV. században vízemelők működtek. A magyar bányavárosok, ugyané században, már szintén vízvezetékekkel rendelkeztek. Ezeket a vízvezetékeket három mechanikai rendszer valósította meg : 1.) az ókori technikában is jólismert gravitációs vezeték, 2.) a közlekedőedények elve alapján működő víz-emelés, 3.) a szivattyú, — amely nélkül Zsigmond király és császár már 1416-ban említett buda-várhegyi dunai vízemelője nem működhetett volna. E rendszerek XV. századi magyarországi gyakorlatára közöl objektív hitelű adatokat e dolgozat. VÁROSI KÖNYVTÁR EstUrj-6«
