Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)

67

vezette. Nagymestere volt a vízi átkeléseknek. Felismerte a Duna vonalának hadászati és harcászati fontosságát. A hadjárat során rendszeres kisdunai flottillát állított össze. Két nevezetes haditette, a dunaföldvári-kömlődi Bottyán vár és a Nyergesúj fal u-karvai dunai sáncok körüli harcai bizonyítják ezt.

A kuruc tábornokok között egy sem volt oly kiváló tehetség, mint éppen Bottyán. Mint igazi katona, politi- tikáha soha sem avatkozott. A harctéren szívvel-lélekkel teljesítette kötelességét. Vitézségéről a nép között már a kuruc szabadságharc alatt mesébe illő hírek keringtek. Szentül hitték, hogy a golyó nem járja, fegyver nem fogja. Testét mégis számos sebhely borította. Félszemét is állítólag a török elleni felszabadító háborúban vesztette el.1 Az ellenség szintén hitt ezen sérthetetlenségben, azonkívül mintegy emberfeletti erőt is tulajdonítottak neki. Sokszor elég volt hírének hallása, vagy nevének kiáltása, hogy az ellenséget futásra kényszerítse. A rácok különösen féltek tőle. E félelmük onnan eredt, hogy a magyar lakosságon elkövetett kegyetlenkedéseiket és fosztogatásaikat Bottyán mindig igen keményen fizette, vissza. Nem hiába ijesztgették szlavóniai és szerémségi anyák gyermekeiket „Vak Bottyán“ nevével.

Katonái rendkívül szerették. A katonai rend és fegyelmen szigorúan őrködött, de gondja volt arra is, hogy harcosai soha semmiben hiányt ne szenvedjenek. Zsoldjukat a trencséni csata után hónapokig sajátjából fizette. Szerette a szigorú rendet, parancsainak végrehajtásában nem ismert kivételt. Alparancsnokai ismerték akaraterejét és határozottságát, parancsainak készséggel i

i Bercsényi levele szerint, amelyet Kistapolcsányból 1708 február 27-én intézett a fejedelemhez, Bottyán a jobb szemére volt vak. „Ócskái túl Morva szélére mégyen, Bottyán mit dem rechten blinden Augh auf den linken Fligell, Csáki halb rechts, futtatni fognak azalatt.“ A. R. V. k. 554, old.

5’