Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)

57

marhát, gazdag zsákmányt, amit a császáriak Sopronba akartak szállítani, Érsekújvárba vitette.

Az északi helyzeten azonban ez a siker rnár nem sokat változtatott, mert a bányavárosok elvesztése után Trencsén megye is a császáriak kezére került.

5. Berendezkedések télre.

Kedvezőbb védővonalak szerzése.

Bercsényi november közepén országgyűlésre távozott s így a bányavárosok körüli kuruc csapatok felett is Bottyán vette át a parancsnokságot. Csapatainak könnyebb vezetése végett azonnal a Garam és Ipoly vidékére ment és főhadiszállását is leginkább Szécsény- ben tartotta.

Téli állásainak megjavítására elfoglalta Lévát, így azok Esztergomtól a Garam mentén húzódtak észak felé. Érsekújvárral való összeköttetés végett Csatánál az állóhidal használta. Számítva rosszabb időkre, Szécsény- ben, Ságon, Balassagyarmaton hadi magtáraiban nagy- mennyiségű gabonát halmoztatott fel, a Garamon és Ipolyon pedig új hidakat veretett.

Bottyán védőrendszerének megalkotása után Selmecbánya visszafoglalását is megkísérelte, ez azonban csekély gyalogsága és az ellenség túlereje miatt meghiúsult.

Vállalkozására Heister, ki Sopron megsegítésére a Dunántúlon járt, csakhamar visszatért.

6. Érsekújvár élelemmel való ellátása.

Heister visszatérése után a császári hadak létszáma annyira megnövekedett, hogy a Szécsényben, Balassagyarmaton, Ságon felhalmozott élelmiszert nem lehetett nagyobb kockázat nélkül Érsekújvárba szállítani. Ha pedig az élelmiszer nem jut Újvárba, akkor könnyű lesz a császáriaknak kiéheztetniük.