Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)
39 Rabutin hada sokat szenvedett a kurucoktól. Éjjel rájukgyujtották a házakat, ágyazták a falvakat. Kenésénél, Csobáncnál, Sümegnél és Pápánál a főerőt biztositó csapatokkal szerencsés ütközeteket is vívtak. A kuruc lovasság folytonos vállalkozásai teljesen elgyengítették és megtörték Rabutin erejét. Mire a Bakony nyugati szegélyére ért, vesztesége 1500 főre rúgott. A császári sereg zúgolódott a sok szenvedés és nélkülözés miatt. A katonák már a saját lovaik húsát ették és azt is a társzekereik farészeinek tüzénél sütötték meg. Ugyanekkor a kurucok semmiben sem szenvedtek szükséget, sőt a nép is segítette meglevő, elrejtett gabonakészleteivel. Ezalatt Stahremberg szerencsésen elérte a Rába vonalát és főerejével Sárvárnál foglalt állást. Terve most már csak az lehetett, hogy Rabutint megmenthesse. Ekkor Bottyán elérkezettnek látta az időt, hogy maga menjen át támadásba. Március közepén áttörte a Rába vonalát és a császáriakat Sopronba szorította vissza. A várost újra körülzárta, portyázó csapatait pedig ismételten az osztrák határon át való becsapásra rendelte. A koncentrikus császári támadás teljesen kudarcot vallott, a Dunántúl ura továbbra is Bottyán maradt. Nvár kezdetén az udvari haditanács Stahremberg Guidó tábornokot 12.000 emberrel a Felvidékre rendelte, erre Bottyán kurucai új erőre kaptak s ismét Bécsig portyáztak.2 A szorongatott császáriak segítségére Pálffy is megindította hadait Horvátországból, mire Bottyán Bezerédjt rendelte ellenük. 0 maga június végén Győr várát szerelte volna elfoglalni, ezért 22-én éjjel 3000 hajdúval, egy dragonyos- és egy huszárezreddel megrohanta a várost. A rác őrséget részint lekaszabolta, részint a Rábcába szorította, de csak a sziget- külvárosát tudta ideig-óráig megszállani, mert a vár 1 Julier Ferenc: Magyar hadvezérek, 307. old. 2 A magyar katona, 438. old.
