Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)

37

tan nejével, mert Dunántúl a Lajta és Rába mellékén újra előnyomultak Stahremberg és Ebergényi hadai. A nép is minduntalan sürgette a fejedelmet, bog}' az ő jóltévő Jánosukat, Bottyánt óhajtják kormányzóul. Rákóczi el is rendelte Bottyán azonnali átmeneteiét, de ő Heister megveretése után (Egervár) egyelőre nem látott nagy veszélyt és igy nem is nagyon sietett, ami főleg betegségével magyarázható. December közepe táján végül átkelt hadait összevonta és a császáriak ellen fordult. Áttört a Rábán, Stahremberget és Ebergényit az osztrák határokig szorította. Visszafoglalta Kőszeget, Pálffynak telelésre hazavonuló rácait pedig szétverte.

8. Dunántúl védelme a császáriak koncentrikus támadása ellen.

A császáriak 1707 tavaszán Dunántúl ellen koncentrikus támadást terveztek. E célból Stahremberg Miksa ÍO.OOO főnyi serege Sopronnál gyülekezett. Keletről Rabutin 12 000 főből álló haderejének, mely Erdélyből jövel Budát érte el, nyugatról Pálffy János néhányezer főnyi hadának Muraköz felől kellett támadni.1 Megkönnyítette az osztrákok helyzetét az is, hogy Győr, Komárom, Buda, Szigetvár, Eszék és Székesfehérvár is az ő kezükben volt.

Bottyánnak 8000 főnyi sereg állott rendelkezésére, hogy ezzel a Dunántúlt megvédje. Terve az volt, hogy mindhárom ellenfelét portvázó lovasvállalataival addig gyengíti, míg támadásra alkalmas időpontot talál.

Ezért egy-egy lovasdandárát Sopron és Muraköz felé küldte, hogy Stahremberget és Pálffyt megfigyeljék. Hasonló céllal egy huszárezredet Buda felé küldött Rabutin ellen. Győr és Komárom felé szintén egy huszár1 Julier Ferenc: Magyar hadvezérek, 306. old.