Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)

33

5. A fertői sáncvonal bevétele.

A több mint 3 hónapig (IV. 14.—VII. 31-ig) tarló fegyverszünetet a császáriak, az osztrák határ megerősítésére, a Fertőtől az osztrák határig húzódó erős sáncok építésére használták fel. A megerősített vonal Farkasd- nál kezdődött, majd a soproni erdőkön és Bánfalván át a határig húzódott. A védő műveken hónapokig dolgozott a katonaság és herceg Esterházy jobbágysága, sőt még az ausztriai határszéli pórok is segítettek a munkában. A vonal megszállása után maradt erőt és a lovasságot a Sopron melletti táborban tartalékként helyezték el. A védőszakasz parancsnokává Stahrenberg Miksa tábornokot nevezték ki.

Bottyán már a fegyverszünet alatt gondolt az ostromra s éppen ezért már június végén nagy mennyiségű rőzse összegyűjtését és földdel töltött sánckosarak készítését rendelte el. A fegyverszünet megszűnése után pedig több mint 3000 főnyi csapatával megindult a sáncok ellen. Több napig tartó erőszakos felderítés után augusztus 18-án általános rohamot rendelt el. Hajdúi és lóról leszállt lovassága a magukkal hozott rőzsével és sánckosarakkal betömték az árkokat, a védőmüveket elfoglalták, az őrséget pedig kardélre hányták.

Ezután Bottyán lovasságát újra lóra parancsolta, majd meglepte Stahrenberg táborát. A szétfutott tábort a segítségükre siető soproni császári lovassággal együtt a város kapujáig üldözte. A császáriak csupán halottakban több mint 400-at vesztettek. A kurucok, szerencsés rohamuk alatt Esterházy Antal szerint alig 15 főt hagytak a csatatéren.

A fényes győzelmen és gazdag zsákmányon kívül, a védővonal áttörésével újra megnyitották a portyázásoknak a Bécs felé vezető utat és Bottyán ki is használta a kedvező helyzetet. Néhány napi pihenés után

3